Stockholmi szindróma
Rájöttem, hogy valójában Stockholmi szindrómában szenvedek. Adott egy olyan munkahely ahol kezd puskaporossá válni a légkör de mégsem teszek semmit, hogy más melót keressek hanem csak sodródok az árral. Az is igaz, hogy manipulálnak (kedvesek, megkérdik, hogy jól érzem-e magam, szükségem van-e valamire stb.) ezáltal szimpatikussá válnak a szememben. A legegyszerűbb megoldás ha beadnám a lemondásomat és felmondok de tudom, hogy ha nincsen szakképesítésed (illetve van de nem vagyok jártas benne és nem is érdekel) nincsenek ismerőseid akkor ugyanez várna rám valahol máshol csak a tulajdonos lenne olasz vagy német. Az lenne a legjobb ha házon belül oldanánk meg a problémát, szakszervezetet hoznánk létre és akkor lehetne alkudozni a főnökökkel de sajnos erre a többségnek nincsen igénye. Saját vállalkozásba bevallom, nincsen merszem kezdeni.
Palackba zárt üzenetek... 