Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “életmód”

Hol van a boldogság?

Ezt a kérdést bizonyára mindenki feltette magának sokszor, ugyanis a mai rohanó, globalizált világunkban nagyon nehéz megtalálni. Ajánlom a figyelmetekbe az alábbi rövid, animációs filmet!

Fekete péntek

hervad.pngHa az ember szeretne olcsóbban tehát leárazva vásárolni valamit, november végén akkor, szabadnapot vesz ki erre a napra és már kora reggel lesi a nagy lehetőséget, hogy lecsapjon rá. Nos mindez nem olyan egyszerű, hisz kiválasztottam amit szeretnék, sőt ki is fizettem előre és elégedetten hátradőltem, de másnap jött a fekete leves, hisz tudatták velem, hogy visszamondják (stornírozzák, pontosabban) a rendelésemet (nem indokolták meg, hogy miért) pedig az ajánlat még most is ott virít a honlapjukon?! Mi ez ha nem egy nagy átverés, ebben az esetben csak annyit tudok csinálni, hogy küldök egy levelet amiben kijelentemm, hogy soha többet nem fogok onnan vásárolni, pedig állítólag egy jó hírű osztrák cég!

ASMR

Csak most botlottam bele ebbe a témába de be kell valljam néha én is átéreztem ezt a jelenséget. De mi is ez az ASMR? Röviden és magyarul úgy lehetne megfogalmazni, hogy “agyi orgazmus”. Nekem mindig csak zenehallgatás közben jött elő a tarkóm körül kezd bizseregni, majd szétterjed az egész testemen, utána pedig libabőrös leszek. Ha jól emlékszek akkor Mike Oldfieldet hallgattam, tehát nem a Petőfi rádiót. Másoknál nem ez váltja ki hanem a suttogás, vagy az ismétlődő mozdulatok de vannak olyan emberek akik soha nem is tapasztaltak ilyet.

A király gúnyája

cholo_polo.jpgA mi nagyfőnökünk (nyugat európai, civilizált ember lévén) kifinomultan öltözik, kedveli Ralph Lauren ruháit ami nekünk megfizethetetlenek (a turkálókban talán fellelhetők olcsón). Már a cég logója is azt sejteti, hogy ezeket a ruhákat a felső tízezer tagjai viselik és szabadidejükben lovas pólót játszanak. Hozzám csak az amerikai-mexikói, Cholo Polo stílus állna a legközelebb (mármint nagyon frappánsan átkeresztelték ezt a márkát, egy csóróbb stílusra) de nem igazán tetszik, viszont az e fajta gengszteréletet szívesen kipróbálnám, addig is csak csodálni tudom a filmeken 🙂

Az élelmes remetei…

ikeja.jpg

Mindenki tudja, hogy mennyire élelmesek a remeteiek, náluk a faluban minden szebb és jobb, mintha más világ lenne, eljönnek Ditróba és ott is vállalkoznak, de amit az egyik háztartási kacatos üzletben láttam, attól bizony elámultam. Az egyik sarokban külön stand volt szentelve, nos fogódzkodjatok meg, nem másnak mint az Ikeának! Tudja mindenki, hogy egy kissé illegális az egész hisz a derék remetei nyerészkedik ezen de ragyogó az ötlet hisz aki csak hírből hallott a svéd lakberendezési áruházról de részt szeretne venni a skandináv életérzésben az a keddi piacozás után megvásárolhat egy asztali lámpát vagy egy táblagéptámaszt anélkül, hogy elutazna az unokáit meglátogatni, Budapestre (mert tudjuk Bukarest sokkal messzebb van).

Mosatlan

Egy kedves ismerősöm mesélte egyszer (amire ha rágondolok mindig elmosolyodok), hogy újságíróként dolgozott és az anyósa egy háztartásban élt vele és sokszor amikor délután hazaért és betoppant a lakásba, elkerülhetetlenül is bepillantott a konyhába (mert ilyen volt a ház elrendezése) és azt látta, hogy a mosogatókagylóban tornyosul a mosatlan edény meg evőeszköz, ezért rögtön azt kérdezte magától, hogy mit csinálhatott egész nap az anyós, nem volt ideje elmosogatni? A látvány elborzasztotta és ahelyett, hogy leült volna egy hideg sörrel a fotelba, rögtön nekiállt mosogatni, hogy az anyós vegye észre magát, de sajnos nem vette és még sokszor találta magát szembe ilyen helyzetekkel. Mi a történet tanulsága? Hát az, hogy ha a családban csak egy rendmániás van akkor ő fog dolgozni a legtöbbet otthon.

A rendrakás művészete

Minőségi szabvány szerint dolgozni a melóban olyan mintha otthon mindenkire rákényszeríteném a magam által kreált szabályokat, ezáltal a cipők pedáns sorrendben sorakoznának a folyosón, a játékok nem lennének eldobálva a padlón, nem alakulna ki piramis az asztalon a könyvekből stb. Sőt házirend formájában le is rögzíteném mint Sheldon Cooper és ha valami szúrná a szemem akkor rögtön jelezném. De a mindennapi életben ilyet nem mindenhol látni, mert időhiány és a kényelem miatt senkinek sincs kedve rámolni és nem dobja ki a sok haszontalan holmit amit már semmire sem használ, nem tudja menedzselni a rendfenntartást. Ha nincsen pénzed bejárónőre akkor elolvashatod Marie Kondo valamelyik könyvét. De a legkönnyebb ha a rumlival élsz együtt, vagy minimalista stílusban rendezed be az otthonod.

Hol van a forradalom?

Miért nem éled az álmaidat, miért viselkedsz úgy mint a többi birka reggel a buszon, miért finom még mindig a vasárnapi kabátos hús, némán elfogadod, hogy lehallgatnak téged, miért nem üzensz semmit a politikusoknak, hol van a boldogság, miért miért? Csak forradalommal lehet felrázni az unalmas világot, vagy beállsz a sorba és úgy viselkedsz mint a többség majd szürkén fogsz eltávozni, egy ködös reggelen…

Tudatos táplálkozás?

A mai rohanó világban egyre nehezebb tudatosan táplálkozni, pedig elméletileg mindenki megtalál bármilyen információt az interneten. A tudatlanok azt mondják, hogy ők bizony nem mondanak le a csülkös paszulylevesről és a kóláról mert csak egyszer élnek és úgyis el kell patkolni valamitől (sic!). Aki tudatosan próbálkozik táplálkozni az nagy gondban van, elsősorban azért mert nem tud eligazodni a hírek között, egyik nap még jónak kiáltják ki például a tojást, másik nap meg nem (vagy a vaj kontra margarin harcot meg sem említsem) és az egészséges (bio) ételek bizony drágák (sokan pedig egyáltalán el sem hiszik, hogy vegyszermentesek). További szintet lépve eljutunk azok emberek igen szűk csoportjához akik mindenre képesek és elhiszik, hogy a táplálkozás kihat az egészségre. Elolvassák William Davis – Búza nélkül c. könyvét és rögtön elhagyják a glutént az étrendjükből stb. A legszerencsétlenebbek azok akiknek valamilyen autoimmun betegségük van és nem ehetnek pl. tejtermékeket. Bevallom őszintén, hogy én is szeretnék tudatosan táplálkozni de nincsen merszem elmenni az orvoshoz és megcsinálni száz vizsgálatot, hogy tudjam meg mi a bajom, ezért kísérletezem és kész vagyok lemondani akár olyan alapvető élelmiszerekről mint a kenyér ha nélküle jobban érezném magam. Végül még csak azt említeném meg, hogy nem hiszek abban a tévhitben, hogy csak azok az igazán egészségesek élelmiszerek és ételek amiket csak otthon termelünk meg (ezzel egy önálló bejegyzésben szeretnék majd foglalkozni).

Büszkeség és balítélet?

Ráakadtam erre a videóra ami arról szól, hogy az Adidas csinált egy gyárat (a “jövő gyárát”) Németországban (mert eddig valahol Kínában gyártották a cipőket) ahol világelsőként, nem emberek hanem robotok dolgoznak (de elég sok embert látni). Én kettő darab robotot látok de az egyik neve nagyon ismerős, pontosabban annak a cégnek vagyunk a beszállítói. Tehát legyek nagyon büszke magamra, hogy egy ilyen csodálatos helyen dolgozok és ne panaszkodjak, minduntalan. Egyébként maga a cipő nem tetszik, olyan mintha a felső része kötve lenne mint egy zokni (most ez a divat), a sarkában és az oldalán némi merevítőkkel.

Post Navigation