Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the category “filózások”

Nyaralás 2020

Photo by Jeffrey Czum on Pexels.com

Az idén nyáron nem volt merszünk, hogy vonatra szálljunk és meglátogassuk a nővéreméket. Szóval itthon nyaralunk és habár most tombol a nyár én már azon izgulok, hogy mindjárt a végét járja. Nem maradt más hátra mint biciklizni és sétálni a városban. Az előbbi nem is olyan könnyű, hisz az országutakon óriási a forgalom és az ukrán kamionosok bizony nem vesznek emberszámba, ráadásul a környéket sem ismerem. A haverok pedig a saját újukat járják és “izomból” tekernek, keményen edzenek de nem tudom, hogy mire hisz egészségmegörzésnek már túl extrém, versenyezni már soha nem fognak csak egymás közt. Hát reméljük a legjobbakat és azt kívánok, hogy jövőre bár csak újra nyaralhatnánk, önfeledten, valahol messze délen…

Versenyképesség

Photo by Snapwire on Pexels.com

Mindenki versenyben van, ha tudatában van ennek ha nem, versenyben van, szép országunk a környező országokkal és versenyben vagyok én a munkahelyi kollégákkal (az un. versenyszférában dolgozok) és a szomszéddal is, akinek a fűje mindig zöldebb. Ki tud jobban teljesíteni (akár az ágyban is) és a leghatékonyabban dolgozni? Ki tud jobban edzeni, mint hobbisportoló, hétvégén a haverokkal? Ki tud jobban felvágni az újonnan vett sportautóval és ki tud több sört legördíteni? Milyen ütemben nő a bruttó hazai termék? És sorolhatnám ezt a végtelenségig. Én nem szeretek versenyezni senkivel, lehet ezért leszek, örök vesztes. Pedig azt hiszem, hogy a versenyszellem még az evolúció során fejlődött ki. Azt hiszem, hogy csak egyetlen ország van a világon ahol másképp kezelik az egészet, Bhután (a GDP helyett a “Bruttó nemzeti boldogságot” mérik). Ha egyszer lecseng a koronavírus járvány és túléljük akkor el kellene gondolkozni, hogy az újrakezdés ne a régi folytatása legyen…

Hétvégi időjárás

Mindenki alig várja, hogy hétvége legyen és lazuljon egy kicsit de amint a kedves olvasók is észrevették, mostanában egy kicsit szórakozik velünk az időjárás, ugyanis az eső a hidegfront mindig a hétvégén éri el a Kárpát medencét. Mielőtt kezdenék hinni az összeesküvés elméleteknek a tudomány azt állítja, hogy a ciklonok úgy hét-nyolc naponta váltják egymást és hát ez van, rossz helyen születtünk, mert mindig jön a hidegfront és lemondhatunk a kirándulásról vagy a piknikről, szobabiciklizhetünk kedvünkre, bezzeg valahol messze délen az ottaniak ezt mit sem sejtve nyugodtan napozhatnak.

Falfestés

Photo by Stephanie Ho on Pexels.com

A falfestés csak a videóklipekben vagy a romantikus filmekben mókás a való életben egy igazi rémálom. Ha már egy olyan házban laksz ahol a falak be vannak festve és már nem tetszik, akkor vagy bemázolod újra vagy betapétázod. A többség az utóbbit válassza, vagy egy szakemberrel vagy csináld magad módszerrel. Kezdés előtt a szoba minden olyan pontját ami nem lesz lefestve be kell burkolni, újságpapírral, nejlonnal majd irány a legközelebbi barkácsbolt ahol megvásárolod a felszerelést (közben rájössz, hogy ez a technika évtizedek óta semmit sem fejlődött, csak ezüstiont raktak a legdrágább festékbe). Lekaparod a málló részeket, begletteled és utána jön az alapozó. Mindenhol száll a por és szétterjed az egész lakásba, közben a létra mozgatásával kiszakad a nejlon a padlón. Amikor felfested az első réteget kiderül, hogy az eredeti festés nem szakszerűen csinálták, ezért még több helyen kell megpiszkálni a falat. Utána elfogy a festék még kell venni egy kisebb vederrel majd ha kész jöhet a takarítás. Szóval aki meg szeretné bonyolítani az életét, nyugodtan fessen én meg csak ámulok és bámulom a betonbunkernek kinéző, csodálatos házakat, mint pl. amilyen az alábbi videón is látható, ahol a tulajdonosok mindörökre elfelejthetik a fentebb leírtakat.

Nyaralás a kolera idején

Mondanom sem kell, hogy az idei nyár nagyon más lesz mint a járvány előtt, úgy döntöttünk, hogy nem megyünk sehová. Nagyon nehéz meghozni ezt az elhatárolást mert az ismerősök ugyanúgy élik az életüket mint régen és hiába magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy miért van ez így, nem akarják elfogadni a döntésünket. Sőt még a híradóban is azt látjuk, hogy tele van a tengerpart, felelőtlen emberekkel akik nem hisznek a vírusban. Mi pedig várjuk az ellenszert és próbáljuk úgy letudni a szabadságot, hogy mindenkinek jó legyen…

Fő a bizalom!

Photo by Savvas Stavrinos on Pexels.com

A Homo Sapiens, állítólag azért olyan sikeres az összes többi állatfaj közül mert kapcsolatokat tud kialakítani vadidegen emberekkel azért mert megbízik bennük. A koronavírus járvány kitörése után én nem tudok megbízni senkiben, elsősorban azért mert nem tartják be a biztonsági protokollt és nem tudom ki a fertőzött és ki nem. Az idén nem is megyünk sehová nyaralni hisz ha a híres New York-i szállodákkal gond van a fertőtlenítéssel akkor mi lehet a balkáni panziókkal, apartmanokkal? Itt a nyár és nem csitul a járvány, hiába tombol a kánikula. Ennek nem lesz jó vége mert még messze van az ellenszer kitalálása.

A halász (avagy a világ legtanulságosabb vicce?)

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
– Mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.
– Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
– Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló halászflottára.
– És azután? – kérdezi a halász.
– Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
– Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.
– Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.
– És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.
– Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember. – Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távoleső faluba költözhetne.
– És azután mi lenne? – kérdezi a halász.
– Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit…

Forrás: ViccesViccek.hu

Nyári napforduló

Photo by Genaro Servín on Pexels.com

Az időjárásról sokat lehetne mesélni, én is sokszor foglalkoztam vele de az idei, nyári napforduló kapcsán újra megemlíteném, hogy egészen kiborít. A statisztika mindig azt fogja mutatni az év végén, hogy az idei év volt a legmelegebb de én másképp látom, ugyanis már vagy két hete csak esik és esik. Erre jön még a koronavírus járvány és nyugodtan kijelenthetem, hogy “kicsit szomorkás a hangulatom, máma”. Az elvetemült biciklisek fittyet hánynak a rossz időre és dacolva a narancssárga figyelmeztetésekre, nekivágnak az országútnak. Tudom sokszor ők a nap nyertesei, mert elkerülik az esőt de én nem kockáztatok, csak szikrázó napsütésben vagyok hajlandó tekerni. És csak irigyelni tudom a déli népeket, akiket nem érint a hidegfront…

Mivé válik a világ?

Photo by Ann H on Pexels.com

Természetrombolás, fajok kihalása, koronavírus, globális felmelegedés, túltermelés, rasszizmus, értelmetlen háborúk és populista politikusok! Mi lesz ennek a vége? Nem is tudom eldönteni, hogy optimista legyek vagy pesszimista? Most azt hiszem egy kicsit a borúlátás felé hajlok. Márciustól megváltozott a világ menete, ezt sokan nem ismerik el és ugyanúgy élik életüket mint régen én pedig rettegek. Kinek higgyek, a szakembereknek vagy az összeesküvés elmélet hívőknek? Egyszerűen nem tudok úgy viselkedni mint egy évvel ezelőtt. Csak vesszük a maszkokat és a fertőtlenítő szereket és naponta százszor mosunk kezet. De szerencsére még van húsleves meg rántott hús és ki tudjuk fizetni a Netflixet…

Trianon

Versailles, Grand Trianon

Sokan eljátszanak a gondolattal, hogy mi lett volna ha nincsen Trianon és most is csak Nagy Magyarország létezne? Én valahogy úgy tudnám elképzelni, hogy a jelenlegi problémáimmal magyaráznám meg, minden magyar nagy szívfájdalmát. Igen, tudtommal már abban az időben is több román élt Erdélyben mint magyar, tehát a lakosság hovatartozása ugyanolyan lenne mint most de gazdaságilag egy kicsit jobb lenne. Autópályán száguldozhatnánk Székelyföldre, vasúttal szállíthatnám a biciklit, öt másodperc alatt utalhatnák pénzt bárkinek, EU-s szabványú személyim lenne és nem kellene vízum az Egyesült Államokba. Sőt ha a román tengerpartra szeretnék menni akkor elkérnék az irataimat a határon. A régi szocialista gyárromoknak már hűlt helyük lennének és a régi üdülővárosok, mint pl. Borszék teljes pompájukban virítanának. És nem tudom elképzelni, hogy egyáltalán mire büszke a román ember? A német büszke a precizitására, a belga a sörére, a magyar a mangalicára de ők mire? A puliszkára? Mert az sajnos csak egyszer robban fel…

Post Navigation