Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “kolléga”

Romina Power

Woman carrying a large basket of produce through a rural village market

Ezt a bejegyzést nem Albano, kolléganőjéről szól hanem arról a munkatársról aki furcsa módon nagyon szereti a férfias munkákat. Disznós Mariskára emlékeztet aki annak idején a bentlakásban dolgozott és sokszor lehetett látni amint a hóna alatt egy-egy zsákkal vitte a tápot a disznóknak. Főhősünk pedig olyan odaadóan melózik, hogy sok férfi megirigyelhetné. Pedig a surmók fejvadászhoz tartozik és tulajdonképp az sem érdekli, hogy a motorok amiket, összekalapál mire is használják (medence pompáknak amik, aszály idején tényleg hiánytermékek). Péntek este kilenckor van elemében igazán, pedig a többiek már fél lábbal kint vannak a gyárból de ő maradna még túlórázni is. Egyszerűen csodálatra méltó a sztahanovistasága amit én nem tudok értelmezni. De ez őt ez nem zavarja és mosolyogva hív tangózni akkor is amikor a kollégák már macskás videókat néznek. Mindezt asszisztálja Szándukán is hisz ő a gyantázó gép masinisztája.

Csővágó

Soha nem tudod, hogy mire számíts ha a japán óriásnál dolgozol, habár nem kellene már meglepjen a sok csicskáztatás1. A termelékenység és a hatékonyság netovábbja amikor egy átlátszó, műanyag 8 mm-es csövet méretre kell vágni mert ezzel öntik be a gyantát a motorokba. Biztos egy fél vagy automata gépre gondoltok amibe csak befűzik a csövet, beállítják a méretet és megnyomnak egy gombot. Nos nálunk a valóság egy kopott mérőléc és egy nem megfelelő kézi vágó (ami a drótok elmetszésére jó) ráadásul mivel kör alakban van felcsévélve ki kell nyújtani és nem tudod egyenesen elvágni. Legalább egy olcsó kézi szerszámot vennének, vagy csinálnának. Az a baj, hogy ez csak engem zavar mert a kollégák szívesen csinálják hisz ilyenkor leülnek a székre és jó ráérősen elszöszmötölnek vele, tehát megpihennek sőt még macskás videókat is néznek. És ez csak egy a sok szarságból ezért készítettem az MI segítségével egy jobb szerkezetet amit ajánlok a főnök figyelmébe.

  1. A „csicskáztatás” kifejezés arra utal, amikor valakit alacsony rangú, sokszor megalázó feladatokra kényszerítenek, jellemzően a munkahelyi hierarchia miatt. Ez a gyakorlat gyakran jár együtt a munkavállalók kizsákmányolásával, mivel az érintettek kevés lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy ellenálljanak vagy megváltoztassák a helyzetüket. A „csicskáztatás” kifejezés használata sok esetben a munkakörnyezet toxicitására és a munkahelyi erőviszonyok egyenlőtlenségére is utalhat. ↩︎

Szándukán

A főhősünk csak névileg hasonlít a fenti színészhez és lehet, hogy nem is hallott róla. Minden esetre a mellszőrzetük stimmel. Szóval egy olyan emberről van szó aki furcsa számomra főleg a munkához való hozzáállása hisz bármit megcsinál, szó nélkül mindegy, hogy az lealacsonyító vagy fölösleges ezért bármikor megkaphatná a Sztahanovista díjat. Bármikor beleugrik a kútba mindegy, hogy milyen mély vagy hideg a víz. Eszébe sem jut a neoprén ruha vagy az ugrás miértje. A lovag tökéletes fegyverhordozója a harctér legjobb ágyútölteléke. Képes túlórázni csak azért mert otthon nem érzi jól magát. És hát persze az orosz propaganda tökéletes áldozata az összeesküvés elméletek lelkes híve.

Ajándéksütemény

Minden évben kétszer nagygyűlésre kell menni ahol felvázolják a cég pénzügyi helyzetét és a jövőjét. Az operátornak ez csak azért jó mert addig se dolgozik és a végén kap egy sütit. Úgy zajlik az egész hogy a nagyfőnök egy kivetítő előtt felvázolja, hogy milyen jól teljesítettünk, aggodalomra semmi ok és a lényeg hogy növekedni fogunk, még több új terméket fog idehozni és még több munkást vesznek fel. Az idei év második ilyen eseményét már jó előre beharangozták és a kedves kollégám rosszat sejtett mert eddig mindig az utolsó percben jelezték, szerinte leépítések lesznek és csupa rossz hírt fognak közölni velünk. Nem így történt csak az volt a fura, hogy mi a délutáni műszakba estünk és amikor megérkeztünk a többieknek akkor lett vége. Bementünk dolgozni és vártuk az értesítést ami furcsa módon elmaradt sőt később a sütit odahozták a munkaasztalhoz. Ekkor esett le hogy bizony nekünk nem fognak semmiféle gyűlést tartani. De Edgár kollégát nem ilyen fából faragták, hisz amikor megérkezett egyből beült a terembe és végighallgatta a balablát. Az egészben az volt a furcsa, hogy nem tűnt fel neki hogy ő a kakukktojás mert irodisták vették körül. Csak másfél óra múlva érkezett meg hisz jóízűen elfogyasztotta a süteményt. Ezzel a cselekedetével, nálam végleg beírta magát a furcsa emberek közé hisz egy süteményért képes volt felrúgni minden jó ízlésű írt és íratlan szabályt!

Ki hogyan dolgozik?

Egy munkaközösségben nagyon kevés sőt talán egyáltalán nem létezik olyan ember aki szívvel lélekkel dolgozna. A többség kényszerből van ott azért hogy élni tudjon és ezt a munkáltató ki is használja, maximálisan. Mindez azt eredményezi, hogy a furfangosak át szeretnék hárítani a saját munkájukat vagy csak egy részét egy szerencsétlenre. Előbb utóbb ebből konfliktus fog kerekedni és lehet, hogy a lelkiismeretesen dolgozó melós jön ki ebből vesztesen, hiába próbálja bizonyítani az igazát. Általában ez nagy veszekedéssel kulminál majd eljut a főnök fülébe is aki nem ismerve az igazságot, részlehajlóan fogja kihirdetni a győztest. A vesztes ekkor lebegteti meg a legjobb fegyverét, hogy felmond és elmegy máshová hisz mindenhol munkaerő hiány van, lehet válogatni. Létezik bőven olyan simulékony kolléga is aki mindent bevállal az előléptetése érdekében és nem érdekli, hogy egyáltalán nem tetszik a főnöke (seggnyalók, másképp). Nos így zajlik az élet egy multinacionális cégben de mindenhol megfigyelhető a jelenség.

A vonalfőnök

A munkafelügyelő vagy fonalfőnök, vagy egyszerűen csak főnök az az ember aki kiszúrja azt a melóst aki lazsálni próbál és noszogatja, hogy csipkedje magát (ráadásul ismered még abból a korszakból amikor még csak sima melós volt és miután feljebb lépett, elárulta a kollégáit). Soha nem lennék ilyen pozícióban a világ összes pénzéért sem. Ráadásul meg kell alkudni és le kell nyelni azt a sok szarságot amit naponta szembejön veled. Mi egy olyan csapat vagyunk akik nagyon sokféle, motortípust gyártunk és egy nap nagyon sokszor kell váltani a modellek között és nincsen semmiből megfelelő eszköz, ezért amikor elkezdek dolgozni akkor tíz perc múlva már jön valaki, hogy neki kellene a másik fajtából valami, ha pedig annak állok neki akkor egy fél óra múlva jön egy másik kolléga, hogy neki a harmadik típusból kellene egy sztator. Éveken át ezt nagyon meguntam mert én úgy képzeltem el, hogy amikor ráállunk az egyik modellre akkor azt addig csináljuk amíg be nem fejeztük és csak utána jön a másik. Itt minden szotyogtatva megy mert a nagyfőnök nem szerez be megfelelő létszámú eszközt (öntőformákat és megfelelő mennyiségű segédeszközöket) azért mert szerintem az erre szánt pénzt lenyúlják és vesznek belőle, villát a francia Riviérán, vagy drága sportkocsit a nagyobbik fiúnak. És vannak olyan kollégák akik mindezt nagyon szeretik és olyanok mint a királynő hű fegyverhordozói, szó nélkül beleugranak a kútba (a lenti videón egy olyan ipari robot látható, munka közben amihez mi csináljuk a motorját).

Chaise Longue

Vannak olyan kollégáim a munkahelyen akik úgy alakítják a napjukat, hogy minék kevesebbet kelljen felállniuk a székről (értsd, lazsálnak, lopják a napot) sőt amikor cigizni mennek akkor is viszik magukkal az ülőpárnát. Nem azt mondom, hogy nem dolgoznak de sokszor csak irigykedek rájuk mert én sokszor nem tudok leülni egy kicsit pihenni mert a munkám nem engedi, sőt sokszor a székemet sem találom. Az is igaz, hogy senki sem szeret ilyen helyen melózni de az eszem megáll amikor látom, hogy lehetetlen időpontokban nassolnak vagy csak simán a telefonjukon lógnak. Sokan még szombaton is bejönnek mondván, hogy valahogy csal eltelik, valójában pedig lopják a napot és duplán fizetik. A főnökök érdekes módon ezt nem látják de azt sem, hogy sokszor a hátamon csurog a víz úgy kell kapkodjak a bal oldalamon pedig a kedves kolléganő palacsintázik. De nem kell aggódni hisz a világ első számú, elektromos motorokat gyártó vállalatánál dolgozok, éljen a termelékenység és az hatékonyság! Tehát szóljon a fenti dal, amit nekik dedikálok szeretettel!

Az operátor robotképe

Sajnos úgy alakult az életem, hogy amint már említettem egy multinacionális cégnél dolgozok mint jómunkásember. Olyan kollégákkal vagyok körbevéve (tisztelet a kivétel) akikkel semmi közös mondanivalónk nincsen. Na de milyenek is ők, hogyan ismernél rájuk? Fizetésnapkor az első dolga, hogy kivegye a pénzt a pénzautomatából (majd panaszkodik, hogy el kell menjen a villanyszámlát befizetni), mindig csak az akciókat lesi, busszal ingázik és reggel a gyárban veszi meg a reggelijét (ami nem más mint a sós perec), látszik a ruházatán, hogy turkálóból vette, soha nem vesz ebédet, nem használ dezodort, ezért nagy melegben kissé savanykás a pH értéke, a zöldség gyümölcsöt a piacról szerzi be, munkaruhában megy haza és nem hiszi el, hogy a botban lévő, organikus termékek tényleg azok azt mondja, hogy a tévében mindig hazudnak (az orosz propaganda áldozata) a kultúrára nem áldoz (utoljára akkor volt színházba amikor még diák volt) a híreket az ismerősei szolgáltatják a Facebookon vagy a TikTokon a maszkot az orra alatt hordta a járvány idején és naponta elismétli, hogy kicsi a fizetése (de ellene nem tesz semmit), egy olyan zacskóban hozza az uzsonnáját ami már megjárta a Góbi sivatagot (majd begyömöszöli a közös hűtőbe). Mindezért részben a nyomorúsága a felelős de nem tesz semmit, hogy jobbá tegye az életét.

Nyugdíjazási buli

A minap az egyik, idősebb kolléga bejelentette, hogy holnaptól már ne várjuk mert nyugdíjba vonul. Egy kicsit meglepődtem és elgondolkoztam azon, hogy senkinek a cégnél nem jutott az eszébe, hogy felköszöntsék és csak annyival maradt, hogy három nap múlva amikor újra bejött az irodába és aláírta az utolsó dokumentumokat elköszöntek tőle és hosszú, boldog nyugdíjas éveket kívántak neki. Ez borzasztó egy hozzáállás és van több javaslatom, hogyan lehetne emlékezetessé tenni az utolsó napot a cégnél.

  • Az egymásra rakott kartondobozok mellé beáll a targonca és megfelelő védőfelszerelésbe, felnyomja a plafonig a vállalkozó kedvű kollégát, majd az onnan leugrik mint a profi kaszkadőrök
  • A konferencia teremben, Bögyös Manci kolléganő előad egy rúdtáncot vagy egy hastáncot
  • A nagyfőnökkel el lehet fogyasztani egy pohár Hennessy konyakot miközben anekdotáznak
  • A guruló targonca, leeresztett kosarában, ugyancsak Mancival imitálni a Titanic híres jelenetét (amikor Jake átöleli Roze-ot a hajóorron állva)
  • Bejárni a falon túli laboratóriumot és az egyik ott dolgozó mérnök magyarázza el, hogy valójában milyen egy napja mert az átlag melósnak fogalma sincs róla
  • A főmenedzser beöltözik limuzin sofőrnek és hazafuvarozza a friss nyugdíjas kollégát
  • Aranyozott trófea és A legjobb rézbakkerelő diploma ünnepélyes átadása

„Beperelte a céget mert nem tudta kiverni a fejéből…”

Beperelte a céget mert nem tudta kiverni a fejéből a kolléganője, telefoncsengőhangja dallamát a fejéből! Még nem láttam ilyen, hatásvadász hírt olvasni az interneten ezen a vidéken de nyugatabbra simán megtörténhet. Engem ugyanis nagyon zavar, hogy amíg keményen dolgozok és nincsen nálam a telefon (mert nehéz és fél tégla és nem kényelmes hordani) addig a kedves kolléganő sportot űz a telefonálásból és nem csak ő hisz majdnem mindenki, telefonfüggő mert ha nem telefonál, csacsogva érdektelen témákról akkor nézi a macskás videókat. Persze ez nem tűnt fel senkinek, pedig a főnök azt mondta, hogy bizony ő mindent lát…

Post Navigation