Biliárd
Most pedig a legszebb kocsmasportról szeretnék mesélni, pontosabban a falusi biliárdról, ami majdnem minden, füstös lebujban, klubban megtalálható. A legszembetűnőbb szépsége a sajátos, szájról-szájra terjedő szabályzata, ami teljesen más, mint az eredeti. Senki nem veszi a fáradságot, hogy könyvtárban, vagy az Interneten, csak úgy kíváncsiságból utána nézzen az eredeti szabálynak, és legalább egyszer ki ne próbálja. Mindenki sejtheti, milyen emberek választják ezt a rendkívüli kézügyességet, igénylő sportot. Sok B kategóriájú amerikai filmben a biliárdozás, legtöbbször bunyóba torkollik és megcsodálhatjuk, hogy a nehézfiúk bizony szépen tudják forgatni a biliárd dákót, nem csak a golyók, sikeres lukba juttatásához, hanem egymás elpüfölésére is. De a falusi, biliárdszerető ember más, neki is kijár a kultúrált szórakozás, percenként ötvenszer káromkodik, ha vesztésre áll, akkor kommentál, csalással vádolja ellenfelét, golyókat nyúl le, a dákót az asztalhoz csapja és mindent kitalál, hogy egy zsetonnal kétszer, vagy többször tudjon játszani. Tehát ennyit a falusi, kocsmasport királyáról, a biliárdról.
Palackba zárt üzenetek... 