Miközben a derék franciák a Toubon törvénnyel védik a nyelvüket az idegen szavaktól addig szép hazánkban már majdnem a romángolt beszélik, főleg a nemzetközi mammutvállalatokban a fiatal munkatársak. De azért voltak itt is próbálkozások hisz ne feledkezzünk meg George Pruteanu szenátor/nyelvész úr nyelvvédelmi törvény beadványáról, amiből nem valósult meg semmi. Az angol nyelv térhódítása nem hanyagolható el még a Brexit után sem de az elterjedt szavak, francia megfelelői igazán viccesek.
Olvastam volt valamikor, hogy létezik, főleg a japán turisták körében a Párizs szindrómának nevezett betegség ami nagyon furcsának hallatszik, főleg azok számára akik csak a tévében látták a “romantika fővárosát”. Volt nekem is sejtelmem a franciákról hisz gyerekkoromban többször meglátogatott az ott élő rokonom aki Rubik kockát és búvárórát hozott ajándékba amivel nagyon menő voltam az iskolában. Ilyen pozitív előítéletekkel érkeztem, kerek hat évvel ezelőtt a-hoz a francia céghez, állásinterjúra ahol a mai napig is dolgozok. Mondanom sem kell, hogy nagyot csalódtam mert gyorsan rájöttem, hogy amikor a nyugati technika találkozik a balkáni realitásokkal akkor az azt eredményezi, hogy akadozik az ellátáslánc (nem a koronavírus járvány miatt), a hátam mögött nem áll egy mérnök aki azon gondolkodna, hogy hogyan könnyíthetné meg a munkámat és a fogyóeszközök is későn cserélődnek le. Azt már meg sem említem, hogy csak a profit a lényeg és csak másodlagos, hogy a melós, hogyan érzi magát.
Igen ilyen is van, hisz a híres francia divatmárka, Louis Vuitton (aki elsősorban a drága táskáiról híres) Erdélyben készíti, inkognitóban a cipőit, ráadásul a Made in Italy címke kerül rájuk (az EU megengedi ezt). Hurrá itt az újabb kolonizáció, francia módra! Szóval lehet, hogy amit mi gyártunk arra sem a Made in EU van ráírva hanem valami más. Itt lehet részletesen olvasni erről a hírről. Szóval Franciaország egyik leggazdagabb embere ily módon próbál még több pénzre szert tenni.
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!