Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Versenyképesség

Photo by Snapwire on Pexels.com

Mindenki versenyben van, ha tudatában van ennek ha nem, versenyben van, szép országunk a környező országokkal és versenyben vagyok én a munkahelyi kollégákkal (az un. versenyszférában dolgozok) és a szomszéddal is, akinek a fűje mindig zöldebb. Ki tud jobban teljesíteni (akár az ágyban is) és a leghatékonyabban dolgozni? Ki tud jobban edzeni, mint hobbisportoló, hétvégén a haverokkal? Ki tud jobban felvágni az újonnan vett sportautóval és ki tud több sört legördíteni? Milyen ütemben nő a bruttó hazai termék? És sorolhatnám ezt a végtelenségig. Én nem szeretek versenyezni senkivel, lehet ezért leszek, örök vesztes. Pedig azt hiszem, hogy a versenyszellem még az evolúció során fejlődött ki. Azt hiszem, hogy csak egyetlen ország van a világon ahol másképp kezelik az egészet, Bhután (a GDP helyett a “Bruttó nemzeti boldogságot” mérik). Ha egyszer lecseng a koronavírus járvány és túléljük akkor el kellene gondolkozni, hogy az újrakezdés ne a régi folytatása legyen…

Hétvégi időjárás

Mindenki alig várja, hogy hétvége legyen és lazuljon egy kicsit de amint a kedves olvasók is észrevették, mostanában egy kicsit szórakozik velünk az időjárás, ugyanis az eső a hidegfront mindig a hétvégén éri el a Kárpát medencét. Mielőtt kezdenék hinni az összeesküvés elméleteknek a tudomány azt állítja, hogy a ciklonok úgy hét-nyolc naponta váltják egymást és hát ez van, rossz helyen születtünk, mert mindig jön a hidegfront és lemondhatunk a kirándulásról vagy a piknikről, szobabiciklizhetünk kedvünkre, bezzeg valahol messze délen az ottaniak ezt mit sem sejtve nyugodtan napozhatnak.

Falfestés

Photo by Stephanie Ho on Pexels.com

A falfestés csak a videóklipekben vagy a romantikus filmekben mókás a való életben egy igazi rémálom. Ha már egy olyan házban laksz ahol a falak be vannak festve és már nem tetszik, akkor vagy bemázolod újra vagy betapétázod. A többség az utóbbit válassza, vagy egy szakemberrel vagy csináld magad módszerrel. Kezdés előtt a szoba minden olyan pontját ami nem lesz lefestve be kell burkolni, újságpapírral, nejlonnal majd irány a legközelebbi barkácsbolt ahol megvásárolod a felszerelést (közben rájössz, hogy ez a technika évtizedek óta semmit sem fejlődött, csak ezüstiont raktak a legdrágább festékbe). Lekaparod a málló részeket, begletteled és utána jön az alapozó. Mindenhol száll a por és szétterjed az egész lakásba, közben a létra mozgatásával kiszakad a nejlon a padlón. Amikor felfested az első réteget kiderül, hogy az eredeti festés nem szakszerűen csinálták, ezért még több helyen kell megpiszkálni a falat. Utána elfogy a festék még kell venni egy kisebb vederrel majd ha kész jöhet a takarítás. Szóval aki meg szeretné bonyolítani az életét, nyugodtan fessen én meg csak ámulok és bámulom a betonbunkernek kinéző, csodálatos házakat, mint pl. amilyen az alábbi videón is látható, ahol a tulajdonosok mindörökre elfelejthetik a fentebb leírtakat.

Nyaralás a kolera idején

Mondanom sem kell, hogy az idei nyár nagyon más lesz mint a járvány előtt, úgy döntöttünk, hogy nem megyünk sehová. Nagyon nehéz meghozni ezt az elhatárolást mert az ismerősök ugyanúgy élik az életüket mint régen és hiába magyarázzuk el a gyerekeknek, hogy miért van ez így, nem akarják elfogadni a döntésünket. Sőt még a híradóban is azt látjuk, hogy tele van a tengerpart, felelőtlen emberekkel akik nem hisznek a vírusban. Mi pedig várjuk az ellenszert és próbáljuk úgy letudni a szabadságot, hogy mindenkinek jó legyen…

Fő a bizalom!

Photo by Savvas Stavrinos on Pexels.com

A Homo Sapiens, állítólag azért olyan sikeres az összes többi állatfaj közül mert kapcsolatokat tud kialakítani vadidegen emberekkel azért mert megbízik bennük. A koronavírus járvány kitörése után én nem tudok megbízni senkiben, elsősorban azért mert nem tartják be a biztonsági protokollt és nem tudom ki a fertőzött és ki nem. Az idén nem is megyünk sehová nyaralni hisz ha a híres New York-i szállodákkal gond van a fertőtlenítéssel akkor mi lehet a balkáni panziókkal, apartmanokkal? Itt a nyár és nem csitul a járvány, hiába tombol a kánikula. Ennek nem lesz jó vége mert még messze van az ellenszer kitalálása.

A halász (avagy a világ legtanulságosabb vicce?)

A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
– Mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.
– Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja:
– Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél.
Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló halászflottára.
– És azután? – kérdezi a halász.
– Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne.
– Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? – érdeklődik a halász.
– Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.
– És azután? – folytatja a kérdezősködést a halász.
– Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember. – Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távoleső faluba költözhetne.
– És azután mi lenne? – kérdezi a halász.
– Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit…

Forrás: ViccesViccek.hu

Nyári napforduló

Photo by Genaro Servín on Pexels.com

Az időjárásról sokat lehetne mesélni, én is sokszor foglalkoztam vele de az idei, nyári napforduló kapcsán újra megemlíteném, hogy egészen kiborít. A statisztika mindig azt fogja mutatni az év végén, hogy az idei év volt a legmelegebb de én másképp látom, ugyanis már vagy két hete csak esik és esik. Erre jön még a koronavírus járvány és nyugodtan kijelenthetem, hogy “kicsit szomorkás a hangulatom, máma”. Az elvetemült biciklisek fittyet hánynak a rossz időre és dacolva a narancssárga figyelmeztetésekre, nekivágnak az országútnak. Tudom sokszor ők a nap nyertesei, mert elkerülik az esőt de én nem kockáztatok, csak szikrázó napsütésben vagyok hajlandó tekerni. És csak irigyelni tudom a déli népeket, akiket nem érint a hidegfront…

Mivé válik a világ?

Photo by Ann H on Pexels.com

Természetrombolás, fajok kihalása, koronavírus, globális felmelegedés, túltermelés, rasszizmus, értelmetlen háborúk és populista politikusok! Mi lesz ennek a vége? Nem is tudom eldönteni, hogy optimista legyek vagy pesszimista? Most azt hiszem egy kicsit a borúlátás felé hajlok. Márciustól megváltozott a világ menete, ezt sokan nem ismerik el és ugyanúgy élik életüket mint régen én pedig rettegek. Kinek higgyek, a szakembereknek vagy az összeesküvés elmélet hívőknek? Egyszerűen nem tudok úgy viselkedni mint egy évvel ezelőtt. Csak vesszük a maszkokat és a fertőtlenítő szereket és naponta százszor mosunk kezet. De szerencsére még van húsleves meg rántott hús és ki tudjuk fizetni a Netflixet…

Trianon

Versailles, Grand Trianon

Sokan eljátszanak a gondolattal, hogy mi lett volna ha nincsen Trianon és most is csak Nagy Magyarország létezne? Én valahogy úgy tudnám elképzelni, hogy a jelenlegi problémáimmal magyaráznám meg, minden magyar nagy szívfájdalmát. Igen, tudtommal már abban az időben is több román élt Erdélyben mint magyar, tehát a lakosság hovatartozása ugyanolyan lenne mint most de gazdaságilag egy kicsit jobb lenne. Autópályán száguldozhatnánk Székelyföldre, vasúttal szállíthatnám a biciklit, öt másodperc alatt utalhatnák pénzt bárkinek, EU-s szabványú személyim lenne és nem kellene vízum az Egyesült Államokba. Sőt ha a román tengerpartra szeretnék menni akkor elkérnék az irataimat a határon. A régi szocialista gyárromoknak már hűlt helyük lennének és a régi üdülővárosok, mint pl. Borszék teljes pompájukban virítanának. És nem tudom elképzelni, hogy egyáltalán mire büszke a román ember? A német büszke a precizitására, a belga a sörére, a magyar a mangalicára de ők mire? A puliszkára? Mert az sajnos csak egyszer robban fel…

Merengés…

Csak nézem a romokba boruló világunkat amit az emberek nem hajlandók megmenteni, ugyanúgy élik az életüket mint a járvány előtt, közben romlik a gazdasági helyzet és sok politikust azon kapnak, hogy megszegik az általuk hozott törvényeket. Hamarosan oda jutunk, hogy csak szkafanderben tudunk kimenni a szabadba, mint valami tudományos fantasztikus filmben, vagy ott a másik véglet, hogy jönnek a robotok és a mesterséges intelligencia ami megmenti a világot mi pedig az alapjövedelmet fogjuk élvezni a pálmafák alatt, egy mohitóval a kezünkben. Te hogyan képzeled?

Post Navigation