Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munka”

Az életművész

Photo by Aleksandar Pasaric on Pexels.com

Volt egy kollégám aki másfél év után otthagyta a céget és azt mondta, hogy elege van a gályázásból és legalább egy fél évig nem fog dolgozni sehol. Azt is elárulta, hogy csak 6 évet dolgozott legálisan, tehát tudja már milyen ez az életérzés viszont már középkorú. Ha jobban belegondolok akkor csak igazi életművészként tudok rá tekinteni, mások pedig csak munkakerülőnek kiáltanák ki. Valójában, bárhogy is irigylem őt, nagyon rizikós az efféle életforma, hisz nem tud fizetni társadalombiztosítást és ha ne adj isten lebetegszik akkor megszívja. Tudom ő nagyon minimalistán él, mindenről lemond, hogy a hobbiját ápolja és mindig csencsel valamivel. Az egész életét meg lehetne filmesíteni és a dokumentum kategóriában simán adnának egy Oszkár jelölést. Követnék, mindennapi életét ahogy vasárnap megy az ócskapiacra, majd mutatnák este ahogy készíti a vacsoráját a kemping, tűzhelyen. Bevallom, fél évig éltem én is így de nem volt jó (jobb körülmények között mint főhősünk, hisz falun laktam és volt egy kis háztáji gazdálkodás is), nem találtam sehogy a helyem és sok mindenről le kellett mondjak és féltem, hogy mindenki megbélyegez. De még mindig kacérkodok egy alternatív pénzkeresési életmódról, amiből legalább annyit kereshetek mint most a gyárban…

A munka fogalma a mai világban

Photo by Raghav bhadoriya on Pexels.com

Manapság már nem hiteles az a régi közmondás, hogy “a munka nem szégyen” hisz teljesen megváltozott a munkához való viszonyunk. Ez leginkább a mai fiatalokra nézve igaz de senki nem bolond, hogy a mindennapi betevőt, kemény fizikai munkával végezze el. Az internet világában mindenkiből lehet, influenszer, vagy vlogger, filmkészítő vagy bitcoinbányász. Az öregek akik ezt nem értik azt mondják, hogy bezzeg a mai fiatalok nem szeretnek dolgozni. Én pedig mindezt csak irigykedve csodálom, majd futok a busz után a melóba. A hagyományos munka pedig az automatizálás miatt egyre monotonabb lesz (ide kapcsolódik egy jó könyv: David Graeber – Bullshit munkák) és nem szükséges hozzá szakképesítés, ezért nem vonzó senkinek és aki ilyen munkát végez hamar kiég, mert egyszerűen értelmetlennek érzi amit csinál. Az egyik optimista megoldás szerintem az lesz, hogy eljön a robotok kora (amire már 1986 óta várok) és aki buta, alapjövedelmet fog kapni majd tengetheti az életét otthon, unalomban, sorozatokat nézve, csipszet majszolva.

Az ipari park turistája

Photo by Felix Bu00fcsselmann on Pexels.com

Az ipari park turistája egy olyan emberfajta aki egy jobb élet reményében érkezik az egyik multinacionális céghez, jómunkásemberként majd relatív rövid időn belül (maximum két év után) csalódottan rájön, hogy becsapva érzi magát mert kevés a fizetés, sok a munka és a főnök sem szimpatikus, ezért úgy dönt, hogy továbbáll. Gombamód nőnek ki az újabb vállalatok tehát van választék. Abban reménykedik, hogy a kiszemelt helyen minden jobb lesz, a főnöktől kezdve a nagyobb fizetésig minden, hisz Feri már fél lábbal ott van és ő már csak tudja. A felmondási idő alatt szinte madarat lehetne fogni a történetünk főhősével, úgy cselekszik mintha megnyerte volna a lottóötöst és lenézi azokat a kollégáit akik maradnak. Amikor odakerül még minden jó, hisz nem kezdődött el ezerrel a termelés és tényleg több fizetést is kap, de csak azért mert három műszakban melózik és jár neki az éjszakai pótlék. Minden szép és jó, egészed addig amíg be nem indul a hajsza, új főnökök is érkeznek akik már nem annyira jó fejek és arra kérik, hogy szombaton is jöjjön be. Eltelik másfél év és újra azon gondolkozik, hogy le kellene lépni, egy másik céghez ami nemrég épült és a neve Eldorádó

Minden összefügg?

Mindennapi munkánk, hogy elektromos motorokat gyártsunk de senki nem gondol bele, hogy mi lesz a sorsuk? Nos nekem vannak elképzeléseim. Kimegy a gyárból a motor amiből ipari robot lesz azt megveszi egy élelmiszeripari cég aki un. junk food-ot készít, azt bepakolják a hűtőkamionokba (a megfelelő hőmérsékletet szintén motorokkal biztosítják, minden hűtőkamionba 2 db. kell amit kitalálhatjátok, szintén mi gyártunk) onnan meg kiszállítják a szupermarketekbe. Özönlik a nép a boltba és a reklámok hatására megveszi a sok feldolgozott, nátrium glutamátos, semmire se jó nassolni-valókat csak azért, hogy trendi legyen. Évtizedek alatt tömi magába majd úgy ötven körül lefordul a székről és elviszi a mentő, a kórházban ahol kiderül, hogy infarktusa volt de túléli. A lábadozás alatt megfogadja, hogy soha többé nem fog venni ilyen ételeket de ahogy jobban lesz nem tudja türtőztetni magát és újra kezdődik elölről az egész addig amíg a lábán már nem fog tudni kijönni a kórházból… Mi a mondanivalója ennek a történetnek? Hát az, hogy én is közrejátszok azért, hogy az emberiség a vesztébe rohanjon.

Megijed a munkától

Photo by Anamul Rezwan on Pexels.com

Igen, bizony sok ember megijed a munkától amikor kiosztják neki elképzeli, hogy most milyen megerőltető lesz és 8 óra alatt be sem tudja majd fejezni. Később amikor már belejön lehet azt mondja, hogy nem kellett volna ennyire parázni és hát valahogy meglett. Aki nem fél a melótól (létezik ilyen ember egyáltalán?) az pedig az előzőt úgy azonosítja, hogy munkakerülő. Én akkor szoktam mérges lenni ha a munkahelyemen rájövök, hogy szeretnék dolgozni de egyszerre háromfelé kell szakadni, mert kevés a munkaerő, vagy az eszközök korlátozottak, vagy már úgy el vannak használódva, hogy rég ki kellett volna dobni. Pedig multinacionális cégnél vagyok és hát megmondom őszintén többre számítottam hisz nem árulták el, hogy miért spórolnak a fentebb említett eszközökkel, talán ezért lesz költséghatékony az egész. A sportolóknál a 100 méteres síkfutás egy centivel sem hosszabb vagy rövidebb, nálunk meg egy ember sokszor 300 métert kell lefusson, ugyanazokért a babérokért.

Napok romjai

A szabadság vége egybeesett egy szomorkás hangulatú, őszt idéző, esős vasárnapra. Ilyenkor töprengsz csak el, hogy amikor igazán tombolt a nyár miért nem használtad ki? Mert meleg volt és kánikula és nem volt kedved kibújni a vackodból, meg elmaradtak a fesztiválok is. De most már késő mert hétfőn indulni kell a munkába. Csak azért volt jó elbliccelni ezt a nyarat mert odakinn tombol, még mindig a koronavírus járvány. Hát ez van mi nem kockáztattunk…

Életszínvonal

Mindenki kérdezte már (nem csak a politikusoktól), hogy miért nagyobb az életszínvonal, nyugaton mint szép hazánkban. Leszámítva, hogy keleten 40 évig kommunizmus volt a 90-es évek közepén azt jósolták, hogy majd 50 év múlva utolérjük őket. A fenti videót elnézve csak egy fontos rész marad meg bennem az itteni melósnak nagyobb erőfeszítésébe kerül, ugyanannak a terméknek a legyártása mint például a németnek, ráadásul egy mérnök azon gondolkodik folyamatosan, hogy ez a folyamat még könnyebben menjen! Tehát ott sokkal hatékonyabban dolgoznak ebből következik, hogy nagyobb a termelékenység, több a pénz. Nálunk a gyárban az illetékes mérnök leszarja, hogy nekem milyen problémáim vannak de elvárják, hogy a napi normát teljesítsem, sőt néha még megnehezíti a munkámat mert szerszámokat visz el és nem hozza vissza!

Etichally made in Romania?

Nem titok senki számára, hogy a külföldi befektetőknek igazi Eldorádó a szép kis hazánk mert itt olcsó a munkaerő (akik nem tudnak harcolni a jogaikért) ezért a termelés is. Másképp ezt úgy kell érteni, hogy ide jön a francia cég felhúz az ipari parkba egy gyárat (ahol többnyire összeszereléssel foglalkoznak, tehát helyi beszállító nem is kell) és minimálbérért alkalmazza a dolgozókat. Közben minden évben egyszer csinálnak egy gyűlést ahol részletesen elmagyarázzák, hogy bizony az etika nagyon fontos és nincsen náluk diszkrimináció. De láttam egy kulacsot amire az volt ráírva, hogy Ehically made in China. Szerintem ez azt jelenti, hogy abban a kínai gyárban ahol készítik jók a körülmények és tisztességgel megfizetik a melósokat. Nálunk ez szóba sem jöhet (pedig az EU-ban vagyunk) a mi termékünkre pedig az van rábiggyesztve, hogy Made in Hungary (pedig 40%-ban itt készül ezért az lenne az igazságos ha azt írná rajta, hogy Made in EU) és a fizetésünk valamivel több mint az állandó minimálbér.

Dénes

Photo by özgür özkan on Pexels.com

A főnök a reggeli gyűléskor bemutatja az új kollégákat majd később közülük egy mellém kerül. Három hónapig dolgozik mellettem, felelősséget vállalok érte majd le is vizsgáztatják, hogy jómunkásember. Szerintem jól dolgozik semmi baj sincs vele de egy szép nap egy félreértés miatt összeszólalkozik a főnökkel és gyorsan eldönti, hogy ezért hétfőtől már nem jön. Az illetékes amikor ráeszmél, hogy rá már nem lehet számítani tőlem kérdi, hogy mit csináltam vele sőt fel sem merül benne, hogy miatta mondott föl. Munkaerő hiány van nem igazán tolonganak az újoncok a gyár kapujánál és a mélyen tisztelt főnök nem eszmél rá, hogy bizony ő a hibás mindenért. Senki sem fog utána sírni (sem Argentína sem a topmenedzser), pedig már megtanult jól dolgozni és én is megkedveltem…

Valahol az ipari parkban

Photo by Markus Bürkle on Pexels.com

Amikor a jómunkásember, legalább három évet lehúzott egy cégnél és már nagyon nem tetszik ott akkor figyelmes lesz arra, hogy a szomszédban épül egy még nagyobb gyár. Frusztráltságát azzal vezeti le, hogy minden nap azt mondogatja a kollégáinak, hogy ott biztos jobb lesz és amint megnyílik nem habozik, átmegy oda. Van országos statisztikai hivatal ami azt mondja, hogy Bihar megyében az átlagfizetés elég alacsony tehát hiába virágzik az ipari park úgysem lesz jobb sehol. De ő reménykedik és hiszi, hogy létezik valahol egy olyan cég ami a legideálisabb számára, átlagon felüli fizetést kap, ingyen kaját és megbecsülik sőt a bőrt sem nyúzzák le róla. Én realistán gondolkozok és azt mondom neki, hogy bizony ilyen nincs ha elmegy akkor egy két év után onnan is továbbáll és nyugdíjig keresi az ideális munkahelyet, úgysem fogja megtalálni.

Post Navigation