Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munkahely”

Karácsonyváró

konz_karAz év legnagyobb, keresztény ünnepéről már régebben írtam de újra megemlítem. Szóval azt nem szeretem, hogy már októberben megjelennek az üzletek polcain a karácsonyi kacatok kavalkádja, keltik a hangulatot, majd felszerelik az ünnepi díszkivilágítást, jön a Télapó, majd a Jézuska, (még a gyárban is) de nekem a hangulatom egyáltalán nem karácsonyi, hisz összesen egy bő hetem lesz ünnepelni, mert a cég nem ad többet, hiába van még 10 nap szabadságom, sőt zokon veszik még azt is, hogy egyáltalán kiesés lesz a termelésben ezért néhány szombaton is be kell ugrani melózni!

Piszkos munka

dj_logo.pngNagyon sokszor előfordul, hogy a mélyen tisztelt főnökurak megvádolnak olyan, általam el nem követett dolgokkal amiről nekem nincs is tudomáson. A legtöbb esetben az a gond, hogy a terméket leverik és használhatatlanná válik de nincs meg a tettes. Nekem  tiszta a lelkiismeretem, tudom nem én voltam de ők váltig állítják, hogy bizony én voltam, ha nem akkor miért nem láttam? Mintha egy közönséges bűnöző volnék. Más amikor nem figyelsz eléggé (mert sok a munka, zavar a kolléga, fáradt vagy, vagyis ember vagy) és elrontasz valamit, amikor észreveszik akkor egyszerre öt ember fog kérdőre vonni. Legújabban kezességet kell vállalni az új kolléga után is akiről távolról látszik, hogy leszarja az egészet és semmi közös nincsen bennünk (sőt amióta mellettem dolgozik rájöttem, hogy a fogorvosok miért használnak maszkot!).
*A grafika a következő videó alapján készült!

Új technológiák

Most derült ki, hogy kerek másfél évig elavult technológiával dolgoztunk, magyarán keményen, izzasztóan, kedvtelenül, álmosan, fáradtan, túlórázva, több energiát fogyasztva csakis azért, hogy most kiderüljön, hogy van könnyebb út is e munka elvégzéséhez. Ezt én úgy tudom értelmezni, hogy azért volt mindez így mert a francia úgy gondolta, hogy hadd szenvedjen a romániai magyar melós, olcsón a mi új technológiánkat megtartsuk magunknak, majd amikor még újabbat találunk ki akkor átadjuk keletebbre. Magyarán egyre több mocskos munkát már nem hajlandó elvégezni a francia, nem piszkolja össze a kezét, hadd csinálja meg helyette a csóró keleti!

A talpraesett melós

matwMint minden munkahelyen ha nem vagy talpraesett, életrevaló akkor hamar megbélyegeznek és előbb utóbb olyan helyzetben taszítanak, hogy te magad fogsz felmondani. Hiába írja a belső rendszabályzat, hogy a cég köteles a rendelkezésedre bocsátani a megfelelő munkaeszközöket, ez csak papíron igaz. Minden reggel azzal kellene kezdeni a munkát, hogy le kell előrizni a szerszámok állapotát és ha valamelyik nem jó akkor akár meg is tagadhatnám a melót (ha pedig követném a munkaleírást akkor olyan lassan menne egy-egy munkafázis, hogy azt “japán sztrájknak” hívnák). De a talpraesett operátor szerez másikat, nem szabotálja a termelést, jóban van Pistával aki karbantartó és valamelyik fiók mélyén csak talál egy ép kalapácsot, cserébe a szünetben megkínálja egy cigivel. Valamit valamiért, vagy megszoksz vagy megszöksz, alkalmazkodsz.

Primitív technológiák

rock_neanHiába dolgozok egy multinacionális vállalatnál a költséghatékonyság miatt kénytelen vagyunk primitív technológiákat használni, érthetőbben a nagyfőnök bejelenti, hogy új modelleket hoz nekünk, próbából legyártanak belőlük 20 darabot majd utána indulhat a nagyüzem de nincsenek megfelelő munkaeszközök amivel hatékonyan tudnánk dolgozni így marad a kalapácsnyél és a háztartási hűtőszekrény. Én nem hiszem, hogy a fejlett nyugaton a melósok így dolgoznának sőt meg is tagadják a melót. Pedig csak rajtunk múlik, hogy milyen az életünk a campuson (igen így hívják a céget a gyűléseken, hisz a gyár kifejezés ma már annyira pejoratív), hisz beenne van a Belső rendszabályzatban, hogy “a munkáltató a rendelkezésünkre bocsátja a megfelelő szerszámokat amivel dolgozhatunk”. Közben meg minden héten megjelenik olyan hír, hogy féljen aki alul-iskolázott mert a automatizálással hamarosan elveszti a munkahelyét.

Ez van…

Pénteken a főnök újra begurult és tudatta velünk, hogy bizony mi nem karitatív szervezet vagyunk és ha nem termelünk akkor nem jön a pénz. Ebből én azt vettem ki, hogy nem érdemes azon gondolkodni, hogy mi van a történet mögött, csak dolgozzál és ha netán késik az alkatrész akkor a megoldás az, hogy áldozd fel a drága szabadidődet és maradj túlórázni és ne is próbálkozz gondolkozni azon, hogy valamelyik tanult ember az irodában (talán a logisztikus, valamelyik menedzser asszisztens stb.) hibázott. Azon sem érdemes agyalni, hogy az irodai személyzet fizetését is mi termeljük ki azon meg pláne nem, hogy miért van a nagyfőnöknek 6 kerékpárja, illetve a még annál is nagyobb menedzsernek provence-i nyaralója, medencével? A válasz mindenre az, hogy hát ez van és kuss, pedig minden csak rajtunk múlik, pedig egységesen fel tudnánk lépni ellenük, szakszervezetet hozhatnánk létre, sztrájkolhatnánk stb. mert a törvény megengedi…

Szabadság?

workerAz idén már tavasszal bejelentették, hogy mikor lesz a szabadság, de előtte egy héttel azt is hogy bizony sok a meló és fel kellene áldozni 2-4 napot belőle. Amikor meghallottam akkor a zsebemben rögtön kinyílt a bicska és amint várható volt a kollégák nem tiltakoztak hanem csendben beleegyeztek. Több kérdés is felvetődött bennem, ha most sok a meló akkor miért nem időzítették hamarabb a szabadságot? A helyi törvény pedig azt írja elő, hogy a 21 napból legalább 10 napot lehet kivenni egyhuzamban. Ráadásul ravaszak voltak mert augusztus 15-e hivatalos szabadnap. Én nem fogom feláldozni a szabadságomat csak azért, hogy valaki még több pénzt tehessen a zsebébe! A megmaradt napokat pedig kiadnák Karácsonykor a többit pedig kifizetik, de akkor hol a pihenés (ez is csak Romániában fordulhat elő, hogy a szabadságot ki lehet váltani pénzel, illetve a megmaradt napok átmennek a másik évbe)?

Hogyan bonyolítsuk a munkát

etrasA gyárban valahogy nyomon kell követni, hogy pontosan mennyit dolgoztál ezért mindent kitalálnak valamit csak azért, hogy megnehezítsék az életed. Legújabban, nyomkövető címkékkel kell szarakodni és mivel a román nem egy perfekcionista nép eléggé primitívre sikerült a megoldás. Gémkapoccsal van felrakva a termékekre, ami elszakad, leesik a földre én mindegyiket le kell szedni, alá kell írni majd visszarakni. A legelején még könnyen ment de ahogy haladunk előre az időben, mindig hozzátesznek valamit, bonyolítva a munkát és nem lehet tudni mit fognak kitalálni holnap. Minden általunk legyártott terméknek rögzítve van az ideje ami alatt be kell végezni a rád háruló feladatot. Ha túlléped az időt, nem csinálod meg a normát akkor bizony kérdőre von a főnök úr, ezért oda jutottunk, hogy egymás között versengünk, ki legyen a csapat alfa hímje, értsd ki dolgozik a legjobban. Olyan ez mint a dzsungelben, nagy harc van a túlélésért és az erősebb mindig legyőzi a gyengébbet.

Az üzenet

Három hónapja jött a kolléganő és nekem különösebben nem volt vele semmilyen bajom, habár látszott rajta, hogy egy kissé szőke de sokat kommentált és nem szerette a gyári melót. A gyűlésekkor sokszor beszólt és voltak kisebb konfliktusai is de mindenkit meglepett amikor kirúgták. A főnök rögtön elmagyarázta miért döntött így, szerintem csak példát akart statuálni. Én nem értem az egészet és egyszer azt kérdezném meg tőlük, hogy akkor meddig lehet elmenni, mi van ha valamivel nem értek egyet stb. Tudom, hogy “hallgatni arany” de a munka után is van élet és egy működő demokráciában az egyik alapjog a szólás szabadsága és én muszáj elmondjam amit gondolok a történésekről amik körülöttem zajlanak.

A nagyfőnök látogatása

Váratlanul ért, hogy a nagyfőnök meg fog látogatni azt hittem, hogy nem fogja pazarolni a drága idejét ilyen dolgokra. A kis főnökök szépen kiöltöztek és nagyon illatosak voltak, már kora reggel elkezdődött a takarítás, minden órában ellenőrizték, hogy tényleg letörültük-e a port a gépek tetejéről, új munkaruhát adtak látszott rajtuk, hogy be vannak sózva. Azt a látszatot kellett keltsük, mintha a gyógyszeriparban dolgoznánk, pedig “ahol a fát vágják ott hullik a forgács is”. Már jó előre megmondták, hogy tovább kell maradni, mert késni fog. De amikor az óra elütötte a délutáni négy órát még nem volt sehol és én már ekkor kezdtem mérgelődni annyira, hogy amikor megérkezett le is maradtam a nagy eseményről. Az egészet úgy képzeltem el mint Cézár látogatását a legfrissebb leigázott országba, fogalma sem volt az öregnek arról, hogy igazából milyen körülmények között dolgozunk, (a kalapács nyele el van törve és a vésőnek nincsen éle) illetve élünk itt, mondhatom ez volt életem egyik legrosszabb napja, a helyében mindenhová kamerákat szereltetnék és otthonról bármikor belenézhetnék az eseményekbe, így pénzt és energiát spórolnák.

Post Navigation