Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “mese”

Életcél

Hol volt, hol nem volt élt egyszer egy ember aki beleszeretett Párizs látványába, amit a helyi borbélynál látott egy kopott képeslapon, valahol egy vidéki, poros kisvárosban. Elhatározta, hogy ezután az életcélja az lesz, hogy egyszer az életben eljusson oda. Mivel nagyon szerényen élt, egyedül, család nélkül, keresetét pedig a mezőgazdaságból szerezte csak kevés pénzt tudott megspórolni, így amikor évtizedekkel később nagy nehezen összegyűlt az útravaló, rendkívül boldogan készítette el a csomagját és indult a vasútállomásra. Mivel eléggé messze lakott, amíg odaért egy furcsa gondolat emésztette, valami azt súgta, hogy forduljon vissza… Amikor beérkezett a vonat, hősünk egyszerűen nem szállt fel a szerelvényre hanem hazaballagott. Másnap a szomszéd megkérdezte, hogy miért nem ment el ő pedig azt válaszolta, hogy azért mert ez volt az életcélja, ennek élt és dolgozott ha pedig megvalósítja akkor nem maradt volna semmi amiért felkelne. Valahogy én is így érzem magam, elhatároztam, hogy belefogok valamibe és évekkel később amikor összejött nem akaródzik, hogy belekezdjek…

Vadállatok a mesékben

hi bear bye bearSokat gondolkodtam azon, hogy a mesékben miért vannak, olyan sok pozitívummal felruházva a vadállatok? Az első helyen a medvék állnak, vagyis a macikák (lásd a számtalan plüssmacit, Németországban még múzeum is van számukra) majd jönnek a nagymacskák. Érdekes módon, például az őzikék sehol sincsenek (létezett ugyan Bambi, de már ki emlékszik rá?). Persze a farkas kilóg a sorból, de azt hiszem, hogy egyedül van. A zöldfülű gyerek amikor először találkozik élőben az állattal, többnyire az állatkertben, akkor meglepően kérdezi, hogy miért zárták ketrecbe a mackót, hisz olyan aranyos? Csak a székelyek tudják biztosan, hogy bizony a medvével nem jó barátkozni, ezért is ennyire népszerűtlen arrafelé Micimackó.

Post Navigation