Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Életcél

Hol volt, hol nem volt élt egyszer egy ember aki beleszeretett Párizs látványába, amit a helyi borbélynál látott egy kopott képeslapon, valahol egy vidéki, poros kisvárosban. Elhatározta, hogy ezután az életcélja az lesz, hogy egyszer az életben eljusson oda. Mivel nagyon szerényen élt, egyedül, család nélkül, keresetét pedig a mezőgazdaságból szerezte csak kevés pénzt tudott megspórolni, így amikor évtizedekkel később nagy nehezen összegyűlt az útravaló, rendkívül boldogan készítette el a csomagját és indult a vasútállomásra. Mivel eléggé messze lakott, amíg odaért egy furcsa gondolat emésztette, valami azt súgta, hogy forduljon vissza… Amikor beérkezett a vonat, hősünk egyszerűen nem szállt fel a szerelvényre hanem hazaballagott. Másnap a szomszéd megkérdezte, hogy miért nem ment el ő pedig azt válaszolta, hogy azért mert ez volt az életcélja, ennek élt és dolgozott ha pedig megvalósítja akkor nem maradt volna semmi amiért felkelne. Valahogy én is így érzem magam, elhatároztam, hogy belefogok valamibe és évekkel később amikor összejött nem akaródzik, hogy belekezdjek…

Single Post Navigation

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: