Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the category “filózások”

Szén-dioxid kvóta

Photo by Life Of Pix on Pexels.com

Ha igazán tökös lenne a cégvezetés akkor arra kötelezném az, autóval ingázó kollégákat, hogy minden hónapban, szén-dioxid kvótát fizessenek, elsősorban azoknak akik biciklivel, elektromos robogóval/rollerrel vagy autóbusszal közlekednek (jelenleg megtérítik a tömegközlekedés bérletet, illetve un. üzemanyag jegyet adnak). Ugyanúgy működne mint a nagy, környezetszennyező vállatoknál. Tudom, hogy ezzel nem váltanánk meg a világot de igazán nevetséges ahogy a kedves főnököm, egyedül jön a hét személyes, kompakt egyterű autójával a munkába. Ha tőlem telne csak akkor folytathatná ezt a luxust ha fizetne azoknak akik ezt a tevékenységet, zöld úton teszik meg, ha esik ha fúj. Sőt kiterjeszteném EU-s szintre az egészet arra ösztönözve az embereket, hogy inkább biciklizzenek mint háborúzzanak…

Virtuális vandalizmus

Sokszor találkozok olyan plakátokkal a városban amit ha meglátok akkor kinyílik a bicska a zsebemben, hisz szerintem valótlanságokat állítanak. Itt van a fenti képen a legújabb, jön a laikus ember, meglátja és elhiszi amit állít (jelen esetben “jómunkásembereket” keresnek egy multinacionális céghez ahol én is dolgozok), jelentkezik, elhiszi a marketing rizsát amit nyomnak neki két napig majd egy havi meló után rájön, hogy átverték. Rögtön kezdjük azzal amit a plakát állít, “Az első számú, elektromos motor gyártó” ami lehet igaz de az ipari parkban még működik két másik, hasonló profilú cég aki szintén ezt állítja magáról. Jogosan hinnéd, hogy ha tényleg úgy lenne akkor nem olyan állapotok uralkodnának mind amit én tapasztalok nap mint nap, hisz hiába egy multinacionális nagyvállalat nem biztosítják számunkra azokat az eszközöket amikkel legyárthatnánk az általuk megkövetelt minőségben a termékeket és nem tartják be a munkavédelmi szabályokat, habár a cég színe zöld egyáltalán nem “zöld” hisz pl. brutális oldószerekkel mossák fel a padlón maradt ragasztót (amik az iránymutató szalagok után maradnak) és a legvégére hagytam a legfontosabbat, hogy pocsék a fizetés. Hiába a Szenvedély, lelkesedés, szívósság/állhatatosság (ezzel nem tudom mit akarnak mondani) de még a szlogenünkkel sem ami a következő, Mindent az álmokért. Tehát ár/érték arányban nem éri meg ott dolgozni (hogy miért melózok én mégis ott, nos az megér egy új bejegyzést) Ezért, virtuálisan leöntöttem festékkel a plakátot…

Ingázni télen a munkahelyre?

Van egy kolléga a munkahelyen aki habár nem fiatal de annyira kemény, hogy télen is biciklivel jár be dolgozni. Ráadásul úgy néz ki mintha elég lengén lenne felöltözve. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi motiválja de még nem adódott alkalom, hogy megkérdezzem. Az is lehet, hogy így született és ahogy mondani szokták, melegvérű. Én is kipróbáltam de január első hete után abbahagytam mert rájöttem, hogy nulla fok alatt bizony semmi élvezet nincs a téli bicajozásban. A legnagyobb ellenség a szél és a havas/jeges út. Egyébként, szép hazánkban a törvény tiltja, hogy télvíz idején kerékpározz olyan útszakaszon ahol csúszik a bicikli. Pedig rájöttem, hogy ha buszra váltasz akkor sokkal rosszabb számomra mert amíg várakozol addig megfagysz, körülötted az emberek cigiznek és a járványügyi szabályokat nem tartják be, egyébként a tömegközlekedést utálom.

Titkos fizetésemelés?

Mindenki azt hitte a munkahelyemen, hogy decemberben lesz egy kis fizetésemelés, mert sokszor volt már így és hát nagy az infláció meg leértékelődött a lej. Mondanom sem kell, hogy mindenki megdöbbenésére elmaradt az esemény (örvendjünk, hogy nem zárták be a gyárat, vagy nem építettek le a koronavírus járvány közepette). Egy hónapra rá azonban rájöttünk, hogy bizonyos, simulékony kollégáknak biztosan megemelték a fizetését mert egy kicsit másképp viselkednek. Az alábbiakban pedig felsorolok, 10 jelet amiből következtethetsz, hogy a munkatársad ebbe a kategóriába tartozik.

  • A főnök egész nap csak a nevét kiabállja
  • Mindent szó nélkül elvégez, egyből beleugrik a vízbe, meg sem fordul a fejében, hogy az lehet nagyon hideg
  • Mások előtt a felettese mindig dicséri, hogy milyen jó munkaerő és megjegyzi, hogy bizony nélküle nem menne a munka
  • Szinte naponta túlórázik és minden szombaton bent van és eldicsekszi, hogy egy hónapban mennyit dolgozott, törvénybe ütközően
  • Fél évvel ezelőtt bejelentette, hogy elmegy máshová de meglepetés, még mindig ott van
  • Soha nem bosszankodik és már meg sem említi, hogy kevés neki a fizetése
  • Ha véletlenül nincsen munkája akkor készségesen ajánlja fel a segítségét másoknak
  • Az ebédszünetre mindig később indul és hamarább jön vissza
  • Hivatalos, állami ünnepekkor is megemlíti, hogy bizony ő azon a napon is szívesen dolgozna
  • Prémium, munkavédelmi cipőben jelenik meg ami csak a főnököknek jár

Összeomlás?

Találtam egy nagyon izgalmas embert, Stumpf Bíró-Balázst, akinek a foglalkozása, összeomlás kutató és én is kutakodtam utána majd rájöttem, hogy nagyon aktuális dolgokat mond ami egészen mellbe vág és nagyon elgondolkoztat. Röviden az embernek volt egy esélye, hogy igazán kialakítson egy földi paradicsomot de elbaltázta és hamarosan nagyon rossz lesz neki, ugyanis amióta elkezdte bányászni és elégetni a szénhidrogéneket, energia gyanánt (nagyjából az ipari forradalom óta) azóta csak a vesztébe rohan. Tovább már mindenki tudja, hogy mit akarok mondani, klímaválság, energiaválság, infláció, menekültválság és hab a tortán a koronavírus járvány, egyszóval nagyon rövid időn belül meg fog szűnni ez a mai világ. Egyszerűen nem tudunk előre gondolkodni, csak a mának és maximum a holnapnak élünk, nem érdekel senkit, hogy mi fog történni azután. Sőt egészen felelőtlenség a mai világban gyerekeket vállalni hisz nekik lesz a legrosszabb (lásd Greta Thunberget). Nincs más hátra, már késő kivonni a forgalomból a sok műanyag szart, szelektíven gyűjteni a szemetet, betiltani a robbanómotoros autókat, inkább dőljünk hátra és élvezzük ki a maradék időt (hiába építünk, atombiztos bunkereket, egyszer úgyis elfogy az élelmiszerünk) vagy készüljünk fel a legrosszabbra…

Időtálló dizájn?

Ha ránézek most például egy 10 éves országúti kerékpárra akkor azt látom, hogy bizony már nagyon ósdinak néz ki még akkor is ha újszerű állapotban van, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy kiment a divatból. A tervezők bizony nem alszanak, mindig dolgoznak és szerintem ha elkészítenek egy terméket akkor annak már rövid időn belül meg lesz a 2.0-ás változata csakis azért, hogy a régit dobjuk ki és vegyük meg az ujjat. De létezik egyáltalán, időtálló dizájn? Ha elnézem ezt a fotel amit Charles és Ray Eames tervezett még 1956-ban és amit még a mai napon is gyártanak akkor igen elmondhatom, hogy vannak kivételek (de érdemes megcsodálni a házukat is amit szintén ketten terveztek). Az átlag ember aki nem tudja megengedni magának, hogy ilyen kényelmes, ülőalkalmatosságban lazuljon annak ott van a tucatbútorokat árusító üzletek sokasága és szürke, átlagos élete…

Újévi fogadalom

Photo by MART PRODUCTION on Pexels.com

Újévkor majdnem mindenki tesz egy fogadalmat de biztos vagyok benne, hogy a többség nem tudja betartani. Ezzel én is így vagyok, mindig elhatározom, hogy nem fogok annyi, szíri-szari dolgot vásárolni, mégis megteszem. Most egy kicsit másképp áll a helyzet, hisz meg kell szorítani a gatyaszíjt, ugyanis egyre nagyobb az infláció, romlik az életszínvonal, ráadásul a szakemberek már elég régóta arra figyelmeztetnek, hogy már most tegyünk félre pénzt a nyugdíjas éveinkre mert ha megérjük akkor nagy bajban leszünk. De az ember nem így gondolkozik (talán evolúciós ártalom?) azt mondja, hogy “csak egyszer élünk” akkor miért nem kóstolhatná meg a kaviárt vagy a drága, francia konyakot, netán a homárt, hisz a közeljövőben még brutálisabb járvány jöhet (vagy a klímakatasztrófa, harmadik világháború stb.) és boldogan tekint majd vissza a szép, koronavírusos időkre?

2021 évértékelő

Photo by Anna Tarazevich on Pexels.com

Nyugodtan kijelenthetem, hogy ez az év is majdnem olyan volt mint az előző, hisz még mindig tombol a járvány. Nem voltunk nyaralni, csak a nővéreméket látogattuk meg egy kicsit kalandos módon, vonattal és sokat bicikliztem az országúton, ami egyre jobban tetszik. A karrier szempontjából csak annyit mondhatok, hogy ugyanott toporog mint 5 éve, szóval nem jutottam előbbre. Remélem, hogy jobb lesz a következő év de egy kicsit pesszimista vagyok mert lehet újra kell menni a negyedik oltásra és egyelőre nem tudni, hogy mi fogja legalább mérsékelni a klímaválságot, sőt a nemzetközi helyzet is fokozódik (Putyinnak köszönhetően). Remélem az energia krízissel sem fogunk oda jutni, hogy megfagyjunk a lakásunkban és az infláció sem szabadul el annyira, hogy éhen halljunk. Fő az egészség, megpróbáljuk elkerülni a koronavírus fertőzést és remélem, hogy a kezem nem fog jobban fájni a munkámtól… Mindenkinek Boldog Új Évet kívánok!

A régi szép, téli idők…

Photo by Kristina Paukshtite on Pexels.com

Nagyon régen bizony más volt a Karácsony de nem csak azért mert akkoriban a gondtalan gyerekkori életemet éltem. Még csak azért sem mert akkor igazi nagy telek voltak és a kertben hóvárakat tudtunk építeni a szomszéddal és nagyon tudtunk örülni a Jézuska keletnémet játékainak. Valami más miatt gondolom azt, hogy talán jobb volt de nem tudom megmondani, hogy miért. Felnőttként most nem igazán hoz lázba a tél, sőt kifejezetten utálom mert olyan helyen szeretnék élni ahol, gondtalanul lehetne egész évben biciklizni. Amikor az ember megöregszik, jobban fázik (dacára a globális felmelegedésnek) és ilyenkor nincsen kedve kimenni a szabadba csak úgy egyet levegőzni, hiába van most karácsonyi vásár meg díszkivilágítás hogy a koronavírus járványt meg se említsem. Egyre kevesebb a szabadidő és egyre jobban fájnak az ízületeim…

Mérgelődés

Photo by Keira Burton on Pexels.com

Általában akkor jön rá az emberre ha elkezd valamit csinálni és gyorsan rájön, hogy nem úgy lesz a munka menete ahogy elképzelte. Pedig olyan terméket választottam ami látszólag megfelel az igényemnek. Igen tudom vannak pocsék áruk de mindig úgy gondoljuk, hogy jobb lesz nekünk az olcsóbb, minek vegyünk drágábbat? Én már sokszor pórul jártam és utólag bántam meg, hogy miért nem vettem jobbat. Így történt most is amikor bicikligumit kellett cserélni és ezúttal nem mentem el a szervizbe hanem magam szedtem le a régit és raktam fel az ujjat. Nem összehajtogatóst (ez a drágább de sokkal könnyebben felmegy a felnire, hisz nincsen a peremén az a merev drót, hanem kevlár) hanem hagyományost vásároltam, mondván jó lesz az én alsó, középkategóriás biciklimre. Amikor leszedtem a régit és kezdtem felrakni az ujjat, akkor jöttem rá hogy rosszat választottam. Sűrű, moderált káromkodások közepette folyt a munka amit a kedves feleségem nem igazán tolerált. Mentségemre csak azt tudom felhozni, hogy online volt kapható a jobb és nekem sürgős volt a csere. De hát a hibáiból tanul az ember vagy nem?

Felső navigáció