Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munka”

Ajándéksütemény

Minden évben kétszer nagygyűlésre kell menni ahol felvázolják a cég pénzügyi helyzetét és a jövőjét. Az operátornak ez csak azért jó mert addig se dolgozik és a végén kap egy sütit. Úgy zajlik az egész hogy a nagyfőnök egy kivetítő előtt felvázolja, hogy milyen jól teljesítettünk, aggodalomra semmi ok és a lényeg hogy növekedni fogunk, még több új terméket fog idehozni és még több munkást vesznek fel. Az idei év második ilyen eseményét már jó előre beharangozták és a kedves kollégám rosszat sejtett mert eddig mindig az utolsó percben jelezték, szerinte leépítések lesznek és csupa rossz hírt fognak közölni velünk. Nem így történt csak az volt a fura, hogy mi a délutáni műszakba estünk és amikor megérkeztünk a többieknek akkor lett vége. Bementünk dolgozni és vártuk az értesítést ami furcsa módon elmaradt sőt később a sütit odahozták a munkaasztalhoz. Ekkor esett le hogy bizony nekünk nem fognak semmiféle gyűlést tartani. De Edgár kollégát nem ilyen fából faragták, hisz amikor megérkezett egyből beült a terembe és végighallgatta a balablát. Az egészben az volt a furcsa, hogy nem tűnt fel neki hogy ő a kakukktojás mert irodisták vették körül. Csak másfél óra múlva érkezett meg hisz jóízűen elfogyasztotta a süteményt. Ezzel a cselekedetével, nálam végleg beírta magát a furcsa emberek közé hisz egy süteményért képes volt felrúgni minden jó ízlésű írt és íratlan szabályt!

Okos gyárba hülye operátorokat!

A múltkor meló közben arra lettem figyelmes, hogy egy külső cég, öt-hat munkatársa nagyon gyorsan begurított három látványos munkapadot, tévével és számítógépekkel. Egy kis időbe tellett amíg rájöttem, hogy miről is van szó hisz bemutatót tartottak a szakmabelieknek, tehát arra szerették volna rávenni a mieinket, hogy okos berendezéseket vásároljanak tőlük. Pontosan nem tudom, hogy miről is volt szó de sejtem mert az egyik állomásra az volt kiírva, hogy Smart factory. Elképzeltem, hogy hétfőn amint beérnék a gyárba minden berendezés le lenne cserélve ilyen szerszámokra, megkönnyítve az életünket. A kolléganő, amint kiválaszt egy termékmodellt a rendszer beállítja a megfelelő értékre a csavarhúzója nyomatékát, nem lenne túlcsordulva az öntőformákra szánt elválasztó folyadék és jelezné a monitoron, hogy mennyi idő áll a rendelkezésre a művelet befejezésére. Az gyanta öntése után a motorok a tálcákon egyenlő távolságra araszolnának a kemencében és nekem nem kellene mérgelődni a csavarok kiszedésével (mert nem lennének állati módon meghúzva). De bármibe fogadni mernék, hogy a vezetőség nem fog beleegyezni, hogy lecseréljék a hülye operátorokat, okos eszközökre mert nagyon drága buli lenne. Egyelőre nem kell félnem attól, hogy az automatizálás és a mesterséges intelligencia miatt elveszíteném az állásom mert munkaerőkrízis van és szerintem hamarosan, kénytelenek lesznek megnyitni az utat az ázsiai melósoknak…

Kőműves Kelemen

A munkahelyemen nagyon sokszor úgy érzem, hogy a munkám olyan mint Kőműves Kelemené. Le kell gyártani egy csomó terméket de az öntőformák száma jóval kevesebb és azok is már úgy el vannak használódva, hogy nyugodtan ki lehetne dobni de ezt nem veszik figyelembe, ráadásul házon belül is készítettek de túlméretezték ezért a kész termék nem felel meg a kliens normáinak. Amikor lemérem félreteszem és amikor időm van rá elkezdem, kézi szerszámokkal forgácsolni ami nagyon unalmas és sok időt vesz igénybe (egy vésővel kapirgálom, órákig). Ráadásul ha felnézek, akarva akaratlanul egy faliórát is látok ezért roppant lassúnak tűnik az idő múlása. Ilyenkor nem értem, hogy ha egy multinacionális, nyugati nagyvállalatnak dolgozok akkor hová tűnt a termelékenység és a hatékonyság1 hisz arrafelé, tudtommal ezért élnek jobban az emberek.

  1. A termelékenység az erőforrások hatékony felhasználásának mértéke. A hatékonyság pedig azt jelenti, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el a rendelkezésre álló erőforrásokkal.
    Termelékenység
    A termelékenység a kibocsátás (output) és a ráfordítások (input) közötti arányt méri. A kibocsátás lehet például áruk vagy szolgáltatások mennyisége, a ráfordítások pedig például munkaerő, tőke vagy energia.
    A termelékenység növelése azt jelenti, hogy egy adott kibocsátáshoz kevesebb erőforrást használunk fel, vagy hogy egy adott erőforrással több kibocsátást érünk el.
    Hatékonyság
    A hatékonyság azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobban használjuk fel. A hatékonyság mérésére számos mutatószámot használhatunk, például a költség-haszon arányt, a befektetés megtérülését vagy a minőséget.
    A hatékonyság növelése azt jelenti, hogy azonosítjuk és megszüntetjük a felesleges költségeket, javítjuk a termékek vagy szolgáltatások minőségét, vagy új piacokat keresünk.
    Összefüggés a két fogalom között
    A termelékenység és a hatékonyság szorosan összefügg egymással. A termelékenység növelése gyakran a hatékonyság növelésén keresztül valósul meg. Például, ha egy vállalat új technológiát vezet be, akkor a munkaerő hatékonysága növekedhet, ami a termelékenység növekedéséhez vezet.
    Azonban a termelékenység növelése nem feltétlenül jár együtt a hatékonyság növekedésével. Például, ha egy vállalat alkalmazottakat bocsát el, akkor a termelékenység növekedhet, de a hatékonyság csökkenhet, mert a megmaradt alkalmazottaknak több munkát kell elvégezniük.
    Fontossága
    A termelékenység és a hatékonyság növelése fontos a vállalatok, a gazdaság és a társadalom számára is. A vállalatok számára a termelékenység növelése versenyelőnyt jelenthet, a gazdaság számára pedig növekedést és fejlődést eredményezhet. A társadalom számára pedig a termelékenység növelése magasabb életszínvonalat és jobb életminőséget jelenthet. ↩︎

Ki hogyan dolgozik?

Egy munkaközösségben nagyon kevés sőt talán egyáltalán nem létezik olyan ember aki szívvel lélekkel dolgozna. A többség kényszerből van ott azért hogy élni tudjon és ezt a munkáltató ki is használja, maximálisan. Mindez azt eredményezi, hogy a furfangosak át szeretnék hárítani a saját munkájukat vagy csak egy részét egy szerencsétlenre. Előbb utóbb ebből konfliktus fog kerekedni és lehet, hogy a lelkiismeretesen dolgozó melós jön ki ebből vesztesen, hiába próbálja bizonyítani az igazát. Általában ez nagy veszekedéssel kulminál majd eljut a főnök fülébe is aki nem ismerve az igazságot, részlehajlóan fogja kihirdetni a győztest. A vesztes ekkor lebegteti meg a legjobb fegyverét, hogy felmond és elmegy máshová hisz mindenhol munkaerő hiány van, lehet válogatni. Létezik bőven olyan simulékony kolléga is aki mindent bevállal az előléptetése érdekében és nem érdekli, hogy egyáltalán nem tetszik a főnöke (seggnyalók, másképp). Nos így zajlik az élet egy multinacionális cégben de mindenhol megfigyelhető a jelenség.

Savanykás PH

Egy jómunkásember életében sokszor vannak olyan megalázó pillanatok amikor már csak az érvágás jöhetne szóba. Ebben volt részem nekem is amikor új kolléga érkezett egy külső munkaközvetítő cégtől. Első ránézésre egy bohém festőművészre emlékeztetett (aki csak női aktokat fest) de valójában egy olyan ember aki vagy törvényt szegett vagy tartozása van a banknál (erről a jelenségről itt írtam). Természetesen tíz perc alatt betanították és utána a saját elképzelése szerint dolgozott. Először a másik műszakban a váltótársam volt, mindig kerültem a jelenlétét de egy szép napon azt vettem észre, hogy akkor jön amikor én, tehát mellettem is fog dolgozni. Az egyik kolléga (Sztahanovista Szandukán) már jelezte, hogy busmannak nevezte el mert a szaga rendkívüli. Erre én is hamar rájöttem amikor odajött hozzám segíteni. Szinte faltam az illatát és az uzsonnaszünet után úgy éreztem, hogy hánynom kell. De azért belegondoltam, hogy ha palackozni tudnám azt az illatot akkor olyan sikerem lenne, hogy nyugodtan felmondhatnék. A különleges parfüm címkéjén pedig ez állna:

A Hammer egy egyedülálló illat, amely a siker és a magabiztosság művészetét ünnepli. A parfüm felső jegyei a külvárosi kocsmák hangulatát idézik, amelyeket a cigarettafüst, a tömény piaszag és a mosdatlanság egyedi kombinációja egy tartós, luxus illatot kölcsönöz a parfümnek, amely tökéletes választás jómunkásembereknek, a melóba vagy bármilyen más alkalomra, ahol szeretné megmutatni a sikeres és magabiztos oldalát.

Természetesen nem szeretnék gúnyolódni más ember nyomorúságán, de főhősünk ha lemondana a cigarettáról, elsősorban az egészsége érdekében akkor vehetne szappant és tudna tisztálkodni is (a piálási szokásait nem ismerem).

Munkaközösség

Valljuk be hogy mindenkinek vannak olyan munkái amit nem szívesen csinál, sőt örökre elfelejtené (hol vannak a robotok?). Ki szereti például kipucolni a vécékagylót vagy kifesteni az egész házat? Jól megfigyelhető ez a jelenség egy munkaközösségben is ahol a többség úgy próbálja átvészelni a napot, hogy minél kevesebbet dolgozzon a legjobb körülmények között. Ha kisebbségben is de vannak olyan kollégák akik úgy nyomják mintha hinnének a Sztahanovista mozgalomban. Ezért is várom nagy izgalommal a Híd nevű, magyar készítésű valóságshow-t, amiről ódákat zengenek és nagyon jónak ígérkezik (felejtsd el a Való világ típusú műsorokat).

Zavaró tevékenységek

Biztos nem vagyok egyedül azzal a jelenséggel amikor számomra valami fontosat vagy érdekeset csinálok de közbejön valami és ilyenkor bizony meg kell szakítani a tevékenységet. Példaként említeném a számítógép előtti ücsörgést és mondjuk megszomjazok, kimegyek a konyhába de nem találok poharat csak elmosva a mosogatógépbe tehát azért, hogy igyak ki kell rámoljam az egészet vagy amikor sietek haza mert már rég elkezdődött egy izgalmas sportverseny de mielőtt oda jutok, hogy ülök a tévé előtt még kezet és arcot kell mossak és át kell öltözzek utána pedig sokáig kell még nézzem a “kódolt csatorna” feliratot, míg elindul a műsor. Falun amikor drága jó anyám nem volt otthon a postás mindig akkor hozta a nyugdíját amikor pontosan készültem ebédelni. Persze most már vannak kifinomult megoldások, fel lehet venni a műsort csak épp nincs az embernek ideje visszanézni. De folytathatnám a történetet a munkahelyen is hisz ott is akad bőven olyan cselekmény amikor meg kell szakítanom a melót mert mondjuk megtelt a láda az öntési formákkal tehát ki kell üríteni és megfigyeltem, hogy a többi kolléga aki beugrik helyettem azoknak ez a legnehezebb, várják amíg addig tornyosul a cucc amíg ki nem borul az asztalra.

Fölösleges munkák

Sok idő kellett eltelnie, hogy rájöjjek arra, hogy bizonyos munkák a számomra teljesen fölöslegesek mert túl nagy a ráfordított idő és energia ezért egyszerűen nem éri meg foglalkozni velük. Akinek van termőföldje vagy nagy a kertje valamit elkezd termelni, zöldség gyümölcsöt az idősebben pedig baromfit vagy disznót tartanak (a vörös húsról már beszéltem). Az előbbivel az a gond, hogy ha sok lesz belőle akkor nehéz tartósítani hisz liofilezni vagy szárítani bonyolult (az utóbbi nem de valahogy senkit nem érdekel, pedig nem kell ezermesternek lenni hozzá, hogy készíts egy napenergiával működtetett, aszalót). Ezért a termés nagy része lerohad és ki kell dobni vagy legjobb esetben befőtt vagy pálinka (a magyar ember gyógyszerként tekint rá ami megmosolyogtató) lesz belőle ami nem igazán egészséges és én csak palacsintával eszem (ez nagyon elenyésző mennyiség, nyugodtan megengedhetem magamnak, hogy a legjobb, bio lekvárt vegyem meg a boltban). Tehát azt akarom mondani, hogy ha kertes családi házban laknék akkor csak a füvet nyírnám, robot fűnyíróval a teraszon olvasnék és nem termesztenék semmit és nem fújná a szél a trágyabűzt az orromba (csak a szomszédtól de ezért jó az erdő közepén lakni).

A vonalfőnök

A munkafelügyelő vagy fonalfőnök, vagy egyszerűen csak főnök az az ember aki kiszúrja azt a melóst aki lazsálni próbál és noszogatja, hogy dolgozzon tovább (ráadásul ismered még abból a korszakból amikor még csak sima melós volt). Soha nem lennék ilyen pozícióban a világ összes pénzéért sem. Ráadásul meg kell alkudni és le kell nyelni azt a sok szarságot amit naponta szembejön veled. Mi egy olyan csapat vagyunk akik nagyon sokféle, motortípust gyártunk és egy nap nagyon sokszor kell váltani a modellek között és nincsen semmiből megfelelő eszköz, ezért amikor elkezdek dolgozni akkor tíz perc múlva már jön valaki, hogy neki kellene a másik fajtából valami, ha pedig annak állok neki akkor egy fél óra múlva jön egy másik kolléga, hogy neki a harmadik típusból kellene valami. Éveken át ezt nagyon meguntam mert én úgy képzeltem el, hogy amikor ráállunk az egyik modellre akkor azt addig csináljuk amíg be nem fejeztük és csak utána jön a másik. Itt minden szotyogtatva megy mert a nagyfőnök nem szerez be megfelelő létszámú eszközt (öntőformákat és megfelelő mennyiségű segédeszközöket) azért mert szerintem az erre szánt pénzt lenyúlják és vesznek belőle, villát a francia Riviérán, vagy drága sportkocsit a nagyobbik fiúnak. És vannak olyan kollégák akik mindezt nagyon szeretik és olyanok mint a királynő hű fegyverhordozói, szó nélkül beleugranak a kútba (a lenti videón egy olyan ipari robot látható, munka közben amihez mi csináljuk a motorját).

Édes semmittevés

Photo by LinkedIn Sales Navigator on Pexels.com

Egyszer említettem, olvasnivalónak a Bullshit jobs c. könyvet és azokat a videókat amikben bemutatják a programozó vagy szakács egy napját a munkahelyükön. Általában mindenki keményen dolgozik és nincs megfizetve, főleg a versenyszférában. A legjobb munkahelyek az állam adja mert ott könnyebben lehet szórni a közpénzt és amikor ilyen hírt olvasok a sajtóban akkor kinyílik a bicska a zsebemben. Történt, hogy Szatmár megye Tanacsában az egyik helyi képviselő a tavaly alkalmazott egy tanácsadót aki most azért mondott fel, lelkiismereti okok miatt mert elmondása szerint azóta nem csinált semmit. Még az is kiderült, hogy ezért jól meg is fizették és a tanács egyes irodáiban édes semmittevés folyik. Ezek után nagyon szeretném tudni, hogy az én befizetett adómból milyen lehet a napja, mondjuk a megyei prefektusnak (Magyarországon a megfelelője a főispán) stb. Emberünkben azt kell értékelni, hogy mindezt elmondta a nyilvánosságnak és felmondott. El sem tudom képzelni, hogy hány ilyen semmittevő embert fizetünk akiknek csak az a munkájuk, hogy lógnak az interneten és megbeszélik az esti meccset a kollégával…

Post Navigation