Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munkahely”

Fuckin England

Az már csak hab a tortán amikor a munkahelyen, Angliának kell készítsünk termékeket. Tudnivaló, hogy ott egy kicsit minden más, a volán jobb oldalon van, nincsenek keverőcsaptelepek, a bíráknak rizsparókája van stb. magyarán egy kicsit minden konzervatív (vagy csak azért, hogy elkülönüljenek, a franciáktól). De most az elektromos berendezések dugaszára szeretnék fókuszálni ami természetesen sokkal másabb mint nálunk, olyan mint egy nagy bunkó, van benne egy ellenállás és három lábú (minden elektromos berendezésen ilyen még azokon is amilyeneken nálunk nincsen földelés). Tehát sokkal nagyobb, nehezebb sőt még van egy kis védőkupakja is. A kívülállót ez abszolúte nem érdekli de ha naponta le kell gyártani 1.500 ilyen készüléket amit Angliának szántak akkor már más a helyzet. Röviden sokkal jobban elfáradsz. Ha majd egyszer arra járok és egy áruházban megpillantom a munkánk gyümölcsét, akkor a képen látható mintájú pólóban fogok mutatkozni.

Visszahívás

A Samsung visszahívja a BD-F 5100-as típusú Blu-ray lejátszóit, mert fokozottan balesetveszélyesek. Tehát ha ilyen lejátszót tervezel venni akkor beüzemelés közben meggyúlhat és leéghet a házad! Persze mindez kacsa hisz a gyárban, szerencsére annyi szemfüles, minőségi ellenőr tevékenykedik (Köröst lehetne rekeszteni velük), hogy időben megtalálták a hibát. Valójában az egyik, tesztelő a napi rekord beállítása miatt annyira sietett, hogy nem végzett alapos munkát (magyarul csalt). Mi motiválta, hogy ő legyen a nap hőse az rejtély, hisz a fizetés kevés a körülmények sem jók stb. tehát hajrá! (Móni)

Mint a dzsungelben

2 év után éreztem először, hogy a jelenlegi munkahelyemen tulajdonképpen milyenek a közvetlen munkatársak. Nincsen norma, elméletileg csapatmunka van, de titokban mindenki (kettesével az én szektoromban) versenyez, egymás ellen. Amikor akadályba ütközik akkor nem érdekli a másik, mindent elkövet, hogy megvédje a pozícióját, magyarán olyan mint a távfutásban lökdösődni. Ilyenkor vagy megszólítod és konfliktusba keveredsz, vagy megemlíted a főnököknek (az utóbbi nem ér semmit hisz őket csak az érdekli, hogy a napi terv kész legyen, ha pedig nem teljesítesz akkor te vagy a hibás). Tehát a dzsungel törvénye érvényesül itt is mint máshol, az erősebbik győz.

Miért nem maradok túlórára?

Ez a kérdés eléggé összetett de megpróbálom, szubjektíven elmagyarázni. Három dolog miatt kell túlórázni (vagy ahogy ők nevezik “overtime”) nincsen alkatrész, nem tudtuk befejezni a napi tervet, vagy azért, hogy másoknak segítsünk. Pl. kiderül, hogy nincsen alkatrész (ami nem miattam van) Mr. Choi rögtön utasítja az emberét (jelen esetben “Savanyú a csokoládé” Adriana), hogy a vonalfőnök kérdezze meg, ki szeretne maradni. Kiderül, hogy nagyon kevesen, ekkor Mr. Choi ideges lesz és azt adja utasításba, hogy a Superviser (micsoda egy hülye megnevezés!) minden egyes operátorra (régebb proletároknak hívták, vagy jómunkásembereknek) gyakoroljon nyomást azért, hogy minél többen maradjanak. Én megfogadtam, hogy soha de soha nem fogok még egy percet sem túlórázni. Miért? Mert Mr. Choi ilyenkor úgy néz rám mintha a tegnap erőszakoltam volna meg a húgát (akit Miss Koreának választottak, ebben az évben) és amint már említettem csak egyetlen cél jár a fejében, hogy a befektetett, millió euróknak a többszörösét nyerjék vissza 5 év alatt, rabszolgamunkával (mert unokáink így fogják tanulni az iskolában amit mi most csinálunk). De van ennél másabb magyarázat is, antiglobalista vagyok, utálom ezt a fogyasztói társadalmat és az egész rendszert! És van még egy ok, amit szinte elfelejtettem a törvény azt írja, hogy aki akar csak az maradhat…

Mr. Choi

Mr. Choi nagyon mogorva ember, nem sokat mosolyog sőt ez elmondható az összes koreaira is. Állandóan siet és telefonál, valamint hosszasan nézi ahogy dolgozol. Valamelyest megértem hisz neki ez a dolga valószínű a helyében és is ezt tenném. Egy cél jár a fejében folyamatosan, ha esik ha fúj, hogy minél több pénzt termeljen a gyár, mindenáron. Talán a foglalkozása modern rabszolgahajcsár, mert kitűzőt nem hord. Remélem van egy kis humorérzéke és nem ítél el ha elolvassa ezt a bejegyzést. Habár lehet a tűzzel játszok és később visszaüthet amit most írok. Mivel ott nem lehet kommentálni, itt járatom a pofám, a szólásszabadság jegyében!

Csapatmunka

A csapatmunka lényege, hogy mindig van valaki akire rá lehet fogni, hogy miatta nem teljesített jól a csapat. Egy nagy gyárban is igaz ez a mondás, kioktatnak mindenkit hogyan kell melózni, mit szabad és mit nem. Ha minden szabályt betartasz akkor lemaradsz (nem tudod befejezni a napi darabszámot), ha pedig csalsz és nem veszik észre akkor te leszel a sztár. Pedig vannak kamerák, jönnek az ellenőrök de mindenkit ki lehet cselezni, a hibát pedig nehéz észrevenni mert legtöbbször csak a kedves felhasználónál jelentkezik jóval később. Én megfogadtam, hogy úgy próbálok dolgozni, hogy ne találjon rajtam fogást senki, mintha japán sztrájkban lennék. Persze így jobban elfáradok de legalább betartottam a minőségi normákat!

Sors?

Megint egy olyat álmodtam amit nem felejtettem el gyorsan. A bíróság előtt állok és felettem ítélkeznek. Gyorsan kimondják, hogy bűnös vagyok de nem börtönbe zárnak, sőt nem is pénzbüntetést kapok hanem arra köteleznek, hogy öt évig egy bizonyos gyárban dolgozzak. Már eltelt, több mint egy év de egyáltalán nem értem, hogy miért érdemeltem ki ezt a sorsot és csodálkozok, hogy a válság miatt mikor fognak nagyobb zavargások kitörni?

Megfélemlítés

A főnököm már régóta újfajta stratégiát alkalmaz, tudatában van annak, hogy már kevés ember jön a gyárba melózni, ezért változtattak a szalagok kialakításában, minden tesztelő mellé raktak egy összeszerelőt, így elméletileg egy csapat annyi lejátszót tud csinálni egy nap mint kettő régen. Persze ez az elgondolás a gyakorlatban nem mindig működik, vannak olyan napok amikor nem tudjuk befejezni a napi tervet. Ilyenkor a mélyen tisztelt főnök, a koreaiakkal együtt nyomást gyakorol mindenkire (odajön és megkérdi mindenkitől, hogy túlórázik-e, ha azt mondod nem akkor megkérdi, hogy miért?). A törvény szerint naponta 8 órát kötelező dolgozni de ők bele akarnak szólni az én szabadidőm eltöltésébe is. A legtöbben, biztos a félelemtől, igent mondanak, akik pedig nem maradnak, megfélemlítik. Mivel szinte az egész banda tudatlan, nem ismeri a jogait, csak a háttérben susmusol, annyira nem képes, hogy egy lapra leírja, nem értünk egyet ezzel meg azzal és mindenki aláírná. Legújabban azt találta ki, hogy a szabadságomból 4 napot a jövő évben adna ki, hisz a törvény megengedi.

Anticristi

Objektíven szeretném bemutatni a főnököm. Először is hadd említsem meg azt a mondást, miszerint “mielőtt bárkit is elítélnél próbálj meg az ő bőrébe bújni”. Tehát próbálok rávilágítani arra, hogy a mélyen tisztelt úriembernek a még nagyobb főnökei biztos nagyon sok mindent ígérhettek (vaskos fizetést, egzotikus üdülést stb.) csak azért, hogy az általa irányított emberekről leszedje a nem is tudom hányadik bőrt, röviden napi 8 órában sokat dolgoztassa és ha netalán leáll a munka mert nincsen alkatrész akkor tartja bent túlórázni akár erőszakkal is (hisz a koreaiak ide profitot termelni jöttek, nem jótékonykodni). Olyan ez mintha egy különleges atlétikai sporteseményen vennék részt, ahol ha nem tudod lefutni a megadott időben a kiszabott köröket akkor a célba érés után még futsz egy párat. Ezért elsősorban mi vagyunk a hibásak, mert nem tudjuk kiharcolni a törvény adta jogainkat, nem tartunk össze és sokaknak ez így megfelel. Amikor meglátom, e bejegyzés főszereplőjét az arrogancia, tiszteletlenség, pofátlanság és a cinikusság jut az eszembe.

Kapitalista kizsákmányolás

A termék neve: Samsung BD-D5500 3D Blu-ray lejátszó (2011-es modell), bolti ára (a Domo üzletében) 626 Lej. Véletlenül Nagyváradon készítik, a koreai SHC gyárában ahol egy munkás havi fizetése 634 Lej. Egy keményebb napon legyártanak 2600 darabot, ebből a típusból. Mi ebben a pláne? Semmi csak az, hogy az említett munkások a kapitalista kizsákmányolás példaképei, állandóan zúgolódnak a kevés fizetés miatt, szakszervezetük nincsen tehát úgy dolgoznak mint valami szerencsétlen zombik. Az összeszerelés vezetője, ez az úriember aki szinte katonai módszerekkel uralkodik (a gyár “Istene” ahogy nevezi magát). Egy partizánakció során ezeket az információkkal kellene felhívni a kedves vásárló figyelmét! Tehát világ SHC proletárjai egyesüljetek!

Post Navigation