Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “város”

Csatornafedél

Mivel elég sokat kerékpározok az országúton eléggé bosszant, hogy a csatornafedelek körül a legrosszabb az út, általában azért mert mindig ott süllyed meg az aszfalt és az autóforgalom miatt nem tudom kikerülni. Sokszor akkorát koppan a kerék, hogy azt hiszem eltörik. Nem vagyok fizikus vagy mérnök és nem tudom, hogy pontosan mitől alakul ez ki. Arra viszont emlékszem, hogy régen a Fábry Show-ba volt egy meghívott vendég aki azt állította, hogy megoldotta a problémát mert állítható magasságú csatornafedelet1 talált ki. Egészen mostanáig várnom kellett, hogy nálunk is megcsodálhassam hisz a polgármesteri hivatal, büszkén kérkedett vele csak épp olyan utcába cserélték ki a régiekkel ahol nem szoktam biciklizni…

  1. Az állítható csatornafedelek olyan fedélmegoldások, amelyek magassága a környező útfelülethez igazítható. Ez lehetővé teszi, hogy a csatornafedelek szintje folyamatosan a közúti burkolattat esetleges elmozdulásaival és süllyedéseivel együtt változzon. Az ilyen fedél kialakítása csökkenti a balesetek kockázatát és javítja a kerékpárosok, gyalogosok és autósok kényelmét is, mivel megszünteti azokat a kellemetlen reszketéseket és ütéseket, amelyeket a nem megfelelő magasságú fedél okozhat. ↩︎

Gombászni az ipari parkban

Mezei csiperke

Régebb sokat jártunk gombászni apámmal és az akkori haverokkal az erdőbe de emlékszer, hogy egyszer annyi mezei csiperkét találtunk egy mezőn, hogy alig bírtuk az autóig elvinni (mint kiderült, birkák legelésztek arrafelé és az időjárás is kedvező volt). Az legkirályibb a vargánya volt majd a rókagomba és hát utoljára a képen látható. Most visszagondolva nagyon élveztem, gyerekfejjel amint a sűrű erdőben kerestük és amikor találtam egy nagy példányt akkor felkiáltottam, hogy mindenki rám figyeljen… De elmúltak azok a szép idők és hát soha nem gondoltam volna, hogy a városi dzsungelben is található gomba. Az ipari parkban még mindig sok a zöld övezet és sokszor láttam már embereket amint keresgélnek valamit sőt az uzsonnaszünetben a gyár kertjében is találtam. A nyáron szárazság volt de amint jött az eső elhatároztam, hogy amikor hazafele tekerek kipróbálom a szerencsém és hát ez lett az eredménye. A kedves feleségem fenntartással is de elkészítette (a fenti képre ráeresztettem a mesterséges intelligenciát is), majonézes gombakrém-ként és nem mérgeztem meg magam.

Célszerszámot mindenhová!

Photo by Brett Sayles on Pexels.com

Mindannyian tudjuk, hogy ha valamit nem célszerszámmal próbálunk megszerelni akkor lehet, hogy többet ártunk mint gondolnánk hisz patentfogóval is le lehet szedni egy csavart de meglátszik majd a nyoma. Így van a biciklizéssel is amikor megjelent a 90-es években a hegyikerékpár akkor egészen oda voltam tőle és amikor nagy nehezen be tudtam szerezni egyet akkor sokat tekertünk az erdőben. Vastagabb abroncsai voltak és sokkal robusztusabb mint a kemping Pegas (helyi legendás, gyerekkori retró, márka amit újra felélesztettek) azt hittük, hogy elnyűhetetlen. Amikor eljöttem a városba akkor is ilyen típust vásároltam és azzal ingáztam a munkahelyre majd rájöttem, hogy nem nekem való hisz a célnak sokkal jobban megfelel egy városi bicikli. Nagy nehezen megtaláltam az igazit ami egy könnyű, merev villájú, gyári sárvédővel felszerelt és ami a legfontosabb, hogy hagyományos lánc helyett, ékszíj hajtású járgány. Sokkal gyorsabb mint az előző (vékonyabb kerék, hátsó agyváltó és agydinamó) és annak van kitalálva, hogy minél kevesebb erőfeszítéssel jussunk el Á-ból B-be. Sőt szinte karbantartást sem igényel, elég félévente megmosni. Egyelőre használom, egészséggel…

Post Navigation