Jómunkásemberszag
A jó munkásember szag a következőképpen alakul ki, a melós a buszozás legelején még egy kicsit piperkőc és nem ül le a székre, mondván azok már olyan mocskosak, hogy nem piszkítja be a ruháját. Igen ám de egy hónap meló után, főleg munkából jövet egy picit elfárad és muszáj lesz helyet foglaljon, mert már inognak a lábai. Később már beletörődik és egyáltalán nem érdekli, hogy az egész gatyája átvette azt a bizonyos szagot, sőt még hozzájön ehhez a gyári kosz is. Mert ki lehet számítani, hogy amikor üzembe helyeznek egy új tömegközlekedési eszközt akkor mennyi időnek kell eltelnie, hogy az ülések bepiszkolódjanak, illetve ha mindenki mosóporszagú gúnyába járna akkor nem alakulna ki ez a jelenség (gondolom Párizsban így van)? A legbrutálisabb a helyzet a 20 éves, keletnémet villamosoknál van ahol szövettel vannak bélelve az ülőalkalmatosságok (az ablakban pedig moha nő) és nem lehet megtippelni, hogy milyen volt az eredeti színük.
Visszajelzés: A proli (operátor) egy napja | Palackba zárt üzenetek...