Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Egy biciklis baleset története

broken_helmetAmikor Nagyváradra költöztem és szembesültem a város közlekedésével, eszem ágában sem volt, hogy biciklizzek ilyen körülmények között. De változott a helyzet, bicikliutak épültek, jobbnál jobb cuccokkal roskadoztak a boltok polcai és 10 év után késztetést éreztem arra, hogy vásároljak egy bringát. Persze nem volt pénzem egy újra ezért használtat vettem, természetesen hegyi bringát, országúti gumikkal. Melóba járni ideális volt csak azt nem szerettem, hogy az előző munkahelyemen nem voltak olyan körülmények, hogy biciklis ruhával tekerjek majd ott lecseréljem, így nagyon kényelmetlen volt nyáron, farmernadrágban izzadni. De a tavaly egy kissé jobbra fordult a sorsom és talpig “harci díszben” tudtam közlekedni, ami valljuk be sokkal kényelmesebb. Nem titkolom, hogy ez dobta fel a napomat (habár furcsa volt melóba menni így hisz Székelyországban a biciklit mindig kirándulni használtuk) alig vártam, hogy “dudáljon” a gyár, átöltözzek, megigyam a sportitalt és tekerjek haza. De szeptember 12-én valami más történt. Mindent úgy csináltam mint máskor de az ipari park, egyik fás területén két kutya rám támadt, magától érthető módon elkezdtem a leggyorsabban pedálozni, csak az egyik dögöt láttam amelyik a járdán futott, velem párhuzamosan a másiknak csak az ugatását hallottam, valahonnan hátulról. Az egész olyan volt mintha a hátsó kutya egy cég portájáról üldözte volna az elsőt, mert az nagyon csapzottnak látszott (kóbor kutya). Egy pillanatra lelassítottam de a szusz is elfogyott, hisz már közel volt a gyár is, ekkor az állat letért a járdáról ás elkezdett felém futni. Akaratlanul sodródtam az út bal oldalára, figyelve a támadót. A biciklivel nekimentem a padkának és úgy éreztem mintha egy betonfalba ütköznék majd következett az esés és a becsapódás. Habár füves részre érkeztem iszonyú fájdalmat éreztem a bal vállamban, nagy nehezen feltápászkodtam és fogalmam sincs, hogyan toltam be a biciklit a gyár bringatárolójához. A kutyák olyan gyorsan eltűntek ahogyan megjelentek ( most azt mondom, hogy meg kellett volna álljak de régen pontosan ezért harapott meg egy nagy dög az erdőn, mert amikor körbevettek akkor leszálltam a bicikliről). Beérve a portáshoz, lerogytam a fotelbe és szóltam neki, hogy hívja a mentőket. Először a rendőrség jött, megszondáztattak majd rá vagy 12 percre érkezett a rohamkocsi, amikor betoltak az autóba akkor mondta a tűzoltó, hogy biztos a kulcscsontom van eltörve. A sürgősségen sokáig rám sem néztek, tipikus balkáni körülmények uralkodtak, mellettem egy idős nénike jajgatott csendben, volt olyan orvos aki a telefonját simogatta. Egy beteggondozó betolt a röntgenre, onnan meg vissza, kaptam a vénámba valami fájdalomcsillapítót és utána bejelentették, hogy eltörött a kulcscsontom és az egyik oldalbordám (ez valószínű a szarvkormánytól). Székre ültettek és a gipszelőbe vittek ahol egy nagydarab asszisztens telerakta vattával a vállaimat és ragtapasszal jól lekötötte, majd ultrahang vizsgálatra vittek (hogy kiderüljön, az oldalbordám eltörése megsértett-e más szervet) de annyira fájt a vállam, hogy nem tudtam lefeküdni az ágyra, ezért aláírattak egy papírt, hogy saját felelősségemre nem egyeztem bele ebbe a vizsgálatba. Utána visszatoltak a többi beteg közé és egy óra után közölték, hogy mehetek haza. Otthon az első napok nagyon rosszul teltek, főleg éjjel mert csak a hátamon tudtam aludni. 4 nappal később lecserélték a kötést egy hámra, felajánlotta a doki a műtétet (amit elutasítottam) majd 3 hét után azt mondták, hogy el lehet kezdeni a fizioterápiát. Egyelőre 50%-ban tudom mozgatni a kezemet, nem merek tüsszenteni a bordám miatt és továbbra sem alszom jól. Gondok vannak a betegszabadsággal kapcsolatos papírok beszerzésével (ezúttal köszönöm a munkáltatómnak, hogy menjenek a búsba!) és úgy érzékelem, hogy habár a neten mindenki azt mondja, hogy a kulcscsonttörés gyógyulása 3 hónapba kerül az az érdek, hogy minél hamarabb álljak munkába. Természetesen úgy próbálták beállítani a történteket, hogy én voltam a hibás, miért nem mentem busszal, nem jó kórházat választottam, sőt a rendőrség is csak azért nem büntetett meg mert józan voltam!  Mit kerestek az ipari park területén a kóbor kutyák, nos az mellékes! Az igazsághoz hozzátartozik egy kis furcsaság is, hisz többször viccelődtem, hogy szívesen üldögélnék itthon felkötött kézzel és várnám a látogatókat, nos ez a morbid kívánság bekövetkezett. Szerencse, hogy a bal felem robbant le és sisak volt a fejemen, mert az is széttört (talán ha nincs a fejemen akkor most nyaktól lefele nem tudnék mozogni…) Nem fogok lemondani a kerékpározásról, csak annyit változtatok, hogy szerzek könnygázt, kutyák ellen és talán egy macsétát.

Single Post Navigation

2 thoughts on “Egy biciklis baleset története

  1. Visszajelzés: 2016 | Palackba zárt üzenetek...

  2. Visszajelzés: Vigyázz, kóbor kutyák! | Palackba zárt üzenetek...

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: