Ez van…
Pénteken a főnök újra begurult és tudatta velünk, hogy bizony mi nem karitatív szervezet vagyunk és ha nem termelünk akkor nem jön a pénz. Ebből én azt vettem ki, hogy nem érdemes azon gondolkodni, hogy mi van a történet mögött, csak dolgozzál és ha netán késik az alkatrész akkor a megoldás az, hogy áldozd fel a drága szabadidődet és maradj túlórázni és ne is próbálkozz gondolkozni azon, hogy valamelyik tanult ember az irodában (talán a logisztikus, valamelyik menedzser asszisztens stb.) hibázott. Azon sem érdemes agyalni, hogy az irodai személyzet fizetését is mi termeljük ki azon meg pláne nem, hogy miért van a nagyfőnöknek 6 kerékpárja, illetve a még annál is nagyobb menedzsernek provence-i nyaralója, medencével? A válasz mindenre az, hogy hát ez van és kuss, pedig minden csak rajtunk múlik, pedig egységesen fel tudnánk lépni ellenük, szakszervezetet hozhatnánk létre, sztrájkolhatnánk stb. mert a törvény megengedi…