Palackba zárt üzenetek…

Mese a robotról

Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy híres, Nagyváradon letelepedett, multinacionális cég ahová először hoztak ipari robotot. A robot annyira jól dolgozott, napi 24 órában, hogy csodájára jártak először a vállalaton belüli emberek majd a sikerre való tekintettel megnyitották a belépést az érdeklődő, külső közönségnek is. Jöttek szép számmal, nyugdíjasok, mérnökök és iskolások és csak ámultak és bámultak. Közben a melósok elkezdtek aggódni, hogy ha ez így megy tovább egy szép nap munka nélkül maradnak mert lecserélik őket is robotokra. De ez szerencséjükre nem történt meg sőt elérték azt is, hogy a látogatásokból nyert pénzt az ő hasznukra fordítsák, tehát ha elhasználódott a kalapácsnyél akkor a perselyben mindig volt pótolnivaló. A fenti mese megtörtént eseményeken alapul csak az a igazság, hogy a robot ott álldogál, egymagában és várja a programozókat, hogy beállítsák és végre munkába álljon (több szakember próbálta már munkára bírni sikerültelenűl). A robotok lázadása még várat magára (ilyen forgatókönyvre csak Hollywood gondol) és én nem kell féltsem az állásomat, nyugodtan maradhatok, nyugdíjig.