Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munka”

Tűzifa aprítása, másképp

Erdő mellett nem jó lakni, tartja a mondás mert sok fát kell hasogatni. A fél életemben ezt csináltam, hagyományos eszközzel vagyis egy olyan fejszével amit a helyi üzletben vettem a nyelét pedig a házi asztalos rakta bele. Egy idő után a penge elkezdett lötyögni és sokszor eltörött a nyele (főleg akkor amikor egy jó göcsös rönkbe vágtam bele). Nem volt barkácsáruház ahol most már be lehet szerezni a fejszék netovábbját is, akár online. De léteznek alternatív megoldások is amivel sokkal kisebb erőfeszítéssel is meg lehet oldani az egészet. Persze az erőgép az igazi de kell egy kis mozgás és sokkal romantikusabb ha a kandallóban ily módon ropog a tűz!

Egyszerű meló

Az otthoni, kisebb nagyobb munkákat általában mindig lejátszom előre fejben és eldöntöm, hogy sima ügy lesz és gyorsan megcsinálom de általában mindig közbejön valami. Mondjuk elromlott a villanykapcsoló és le kell cserélni. Nem hívok villanyszerelőt hisz minden “igazi férfi” meg tudja szerelni. Lekapcsolom a biztosítékot, leszerelem a kapcsolót és utána jövök rá hogy három kábel van de nekem csak kettő kell és hát ahogy lenni szokott nem néztem meg hogyan volt bekötve az elromlott. Két kábel színe egyforma tehát egyáltalán nem tudom melyik milyen. Fázisceruzám nincsen ezért csak találgatni tudok és a tíz perces meló elhúzódik egy félóráig, közben pedig azon morfondírozok, hogy miért nem volt különböző színű a drót? Nos az én teóriám az hogy amikor építették a lakásunkat elfogyott a kék színű de még nem volt lift ezért a munkások a fiatalabb társukat küldték volna le a földszintre de ő inkább rábeszélte a kollégáit, hogy jó lesz a barna is…

Zűrzavar

Mostanra már kiderült, hogy mekkora a zűrzavar a melóban, ugyanis a tíz évig gyártott termékeket lecserélték sokkal bonyolultabbakra. Szerintem, hogy túl nagy fába vágták a fejszét a mélyen tisztelt menedzserek. Annyi a munka, hogy lassan be kellene vezessék az éjszakai műszakot is mert kevés az ember. Tetőzi az egész káoszt, hogy közvetve az Amazonnak dolgozunk azért, hogy az automatizálás és az AI miatt még több ezer dolgozót rúghassanak ki csak azért, hogy Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere lehessen. Persze én szerencsésnek mondhatom magam mert nem szűnik meg az állásom de milyen áron? Semmibe veszik a munkavédelmi előírásokat és szinte alamizsnáért dolgozunk, közben egy munkafelügyelőt vettek fel akinek csak az a dolga, hogy diktálja az iramot mint annak idején a gályarabok. És mindez akkor tetőzik amikor jön Karácsony ami a keresztények legnagyobb ünnepe…

A nyuszika és a róka létrája

Biztos mindenki hallotta már a viccet a nyuszikával aki elment kölcsönkérni egy létrát a rókától, majd az úton kitalálta, hogy biztos úgy sem adja oda mert fösvény ezért csak bekopogott hozzá és rávágta, hogy “baxd meg a létrádat” és elrohant. Sokszor észrevettem, hogy én is így gondolkozok, másképp mondva pesszimistán állok hozzá az eljövendő eseményhez ami a legtöbbször mindig valamilyen munka (hisz kinek van kedve a várva várt, hétvégén melózni amikor mehetne, mondjuk a strandra). A végén pedig bebizonyosodik, hogy nem volt igazam ezért úgy kell hozzáállni, hogy majd meglátjuk mi sül ki belőle, de ez nagyon nehéz. Gondolom azért alakult így mert mindig az adott személy (a róka) szemszögéből próbálom megközelíteni a dolgot és mivel már többször rossz élményként éltem meg az eseményt ha csak fel is merül egy újabb kaláka, beindul bennem a negatív gondolkozás. Talán foghatjuk ezt is az evolúcióra.

Csendes felmondás

Egy újabb, munkahelyi jelenségre figyeltem fel aminek a neve a csendes elidegenedés vagy csendes felmondás (quiet quitting1). Régen ezt munkaundornak nevezték az öregek és majdnem ugyanaz mint a kiégés. Mai világunkban minden megváltozott és aki ezt nem veszi tudomásul az furcsán nézi ezt a trendet is. Már fölösleges a szakmaiskola hisz a gyártósorokra nem kell más csak egy buta fej meg két erős láb (régen apám vallotta ezt a focistákról) a fiataloknak már nem tetszik ez sőt munkaerőkrízis van amit úgy próbálnak orvosolni, hogy Ázsiából hoznak vendégmunkásokat (akiket a szélsőjobboldal migránsoknak nevez). Az ipari robotok lázadása még várat magára (dacára a sok riogatással meg a mesterséges intelligencia térhódításával).

  1. A csendes elidegenedés vagy csendes felmondás (quiet quitting) egy olyan jelenség, amely során a munkavállalók minimalizálják az erőfeszítéseiket és csak a legszükségesebb feladatokat hajtják végre a munkahelyükön. Ez nem jelenti azt, hogy felmondanak vagy elhagyják a munkahelyüket, inkább azt, hogy elveszítik a motivációjukat, és a munkájuk iránti elköteleződésük csökken. A csendes elidegenedés lehet a munkahelyi stressz, a kiégés vagy a munka és magánélet közötti egyensúlyhiány következménye. Az ilyen helyzetek gyakran a dolgozók pszichológiai és fizikai jólétére is hatással vannak, és hosszú távon a munkahelyi teljesítményre is negatívan befolyásolhatják. ↩︎

A francia technológia találkozik a román realitással

Amikor megnyílt a nagyváradi ipari park mindenki ámulva nézte a betelepülő, multinacionális cégeket ahogy suhant a magyar határ felé. Később pedig úgy adódott, hogy elkezdtem dolgozni az egyikben majd öt év után a jelenlegiben. Az elején egészen jó volt, minden részletre figyeltek és amíg még be nem indult a termelés olyan pitiáner dolgokon vitatkoztunk, hogy a tároló ládákban elválasztó rekeszeket kellene kialakítani, hogy majd jobban menjen a munka. Most pedig ott tartunk, hogy lerobbant a porszívó (amit intenzíven használok) és az illetékes azt mondta, hogy mivel egyedül van és sok a dolga nincsen ideje elvinni a szervizbe, tehát szívhatom a port még sokáig. Ilyenkor kell a balkáni módszerekhez fordulni és lekenyerezni az embert, hogy gyorsítsa fel a folyamatot, amit utálok. Emlékszem tisztán, hogy mindannyian aláirtunk egy dokumentumot amiben fel volt sorolva, hogy nekünk kötelességünk azt csinálni amit a feletteseink mondanak ők pedig biztosítják számunkra minden munkaeszközt és védőfelszerelést. Hát megette a fene az ilyen munkahelyet, lehet az francia vagy japán hisz ahogy telik az idő felváltja a román valóság…

Munkavédelem otthon

A munkahelyen, általában nagy hangsúlyt fektetnek a munkavédelemnek, bizonyos időszakonként gyűlést tartanak és kötelező viselni a munkaruhát, védőszemüveget stb. Otthon viszont senki nem veszi figyelembe csak egyet gondol és cselekszik majd ha megtörténik a baj akkor már késő. Sőt ez jellemző akkor is ha rokonnak vagy ismerős hív el segíteni valamit és a helyszínen döbbensz rá, hogy bizony jó lett volna egy pormaszk vagy egy védőkesztyű. Szerintem is fő a biztonság és jobb megelőzni a bajt mint utána nyögni. De sajnos nem ilyen az ember a nem kedvelt munkákon minél gyorsabban szeretne túl lenni ezért kockáztat. Ezért ha nem értek valamihez akkor szakembert hívok (persze ha találok ha pedig nem akkor tovább élek a problémával).

A takarító balladája

Errefelé még a takarító személyzetet sem becsülik meg és mindenki megveti őket mint a városi a falusi parasztot. A takarításnak nincs nagyon látszata, főleg az ipari környezetben hiába állnak rendelkezésre különféle technikai eszközök mint például a felmosó gép stb. Szerintem a fizetés is alacsony mert állandóan új emberek bukkannak fel, kisebb rövidebb ideig. De ennek hamarosan vége hisz itt van a takarító robot (hisz már régóta használunk otthon robotporszívót) és ez megold minden fent leírt problémát, persze biztos sok pénzbe kerül de megéri hisz csak akkor áll le ha lemerül… Fontos azonban megjegyezni, hogy minden munkaértékes és a takarítók hozzájárulása elengedhetetlen a tiszta és biztonságos környezet fenntartásához.

Elbalkanizálódó hely

Vannak pillanatok amikor az ember rájön, hogy nem jó helyet választott a megélhetéséhez. Pedig az egész nem így kezdődött, akkor még hittem abban, hogy jó lesz de nagyot fordult a kocka. Pontosabban amikor megjelent a termelési menedzser, hamar elűzte a főnökünket (bizony az sem volt egy jó ember) és pár év alatt egészen elbalkanizálódott minden. Ezt a tényt már a nagykutyák is eltűrték és minden degradálódott. Nyugdíjba vonult a vonalfőnök és az új kinevezése teljesen váratlanul ért. Ma már nehezemre esik rávenni magam, hogy munkába menjek és rájöttem, hogy egészen kiégtem. Szerencsére a szomszédban már épül egy új cég ahol újra próbálkozhatok de illúzióim nincsenek. De hát ilyen az élet, egyszer fent és egyszer lent…

Migráns vs. idehozott ázsiai munkaerő

Erről a témáról napokig lehetne beszélni tény az hogy most már szinte mindenhol találkozhatunk, ázsiai vendégmunkásokkal. A többség azt mondja, hogy nincsen semmi baja velük hisz ha nem lennének akkor belefulladnánk a szemetünkbe és lakóparkokat sem tudnánk építeni (de a hétvégén már az ételfutár sem helyi ember). A félelem abból ered hogy mivel csökken Románia lakossága egy idő után ők lesznek többségben és akkor nekünk annyi. Ezt sajnos nem lehet elkerülni és nincsen más megoldás (lenne hisz nyakunkon az automatizálás és a mesterséges intelligencia de én még boldogan dolgozhatok a nyugdíjig). Van aki összekeveri őket a migránsokkal és attól fél, hogy majd megjelennek az ő munkahelyén is és azért fogják kirúgni mert nem túlórázik sokat.

Post Navigation