Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munkahely”

Ki hogyan dolgozik?

Egy munkaközösségben nagyon kevés sőt talán egyáltalán nem létezik olyan ember aki szívvel lélekkel dolgozna. A többség kényszerből van ott azért hogy élni tudjon és ezt a munkáltató ki is használja, maximálisan. Mindez azt eredményezi, hogy a furfangosak át szeretnék hárítani a saját munkájukat vagy csak egy részét egy szerencsétlenre. Előbb utóbb ebből konfliktus fog kerekedni és lehet, hogy a lelkiismeretesen dolgozó melós jön ki ebből vesztesen, hiába próbálja bizonyítani az igazát. Általában ez nagy veszekedéssel kulminál majd eljut a főnök fülébe is aki nem ismerve az igazságot, részlehajlóan fogja kihirdetni a győztest. A vesztes ekkor lebegteti meg a legjobb fegyverét, hogy felmond és elmegy máshová hisz mindenhol munkaerő hiány van, lehet válogatni. Létezik bőven olyan simulékony kolléga is aki mindent bevállal az előléptetése érdekében és nem érdekli, hogy egyáltalán nem tetszik a főnöke (seggnyalók, másképp). Nos így zajlik az élet egy multinacionális cégben de mindenhol megfigyelhető a jelenség.

Savanykás PH

Egy jómunkásember életében sokszor vannak olyan megalázó pillanatok amikor már csak az érvágás jöhetne szóba. Ebben volt részem nekem is amikor új kolléga érkezett egy külső munkaközvetítő cégtől. Első ránézésre egy bohém festőművészre emlékeztetett (aki csak női aktokat fest) de valójában egy olyan ember aki vagy törvényt szegett vagy tartozása van a banknál (erről a jelenségről itt írtam). Természetesen tíz perc alatt betanították és utána a saját elképzelése szerint dolgozott. Először a másik műszakban a váltótársam volt, mindig kerültem a jelenlétét de egy szép napon azt vettem észre, hogy akkor jön amikor én, tehát mellettem is fog dolgozni. Az egyik kolléga (Sztahanovista Szandukán) már jelezte, hogy busmannak nevezte el mert a szaga rendkívüli. Erre én is hamar rájöttem amikor odajött hozzám segíteni. Szinte faltam az illatát és az uzsonnaszünet után úgy éreztem, hogy hánynom kell. De azért belegondoltam, hogy ha palackozni tudnám azt az illatot akkor olyan sikerem lenne, hogy nyugodtan felmondhatnék. A különleges parfüm címkéjén pedig ez állna:

A Hammer egy egyedülálló illat, amely a siker és a magabiztosság művészetét ünnepli. A parfüm felső jegyei a külvárosi kocsmák hangulatát idézik, amelyeket a cigarettafüst, a tömény piaszag és a mosdatlanság egyedi kombinációja egy tartós, luxus illatot kölcsönöz a parfümnek, amely tökéletes választás jómunkásembereknek, a melóba vagy bármilyen más alkalomra, ahol szeretné megmutatni a sikeres és magabiztos oldalát.

Természetesen nem szeretnék gúnyolódni más ember nyomorúságán, de főhősünk ha lemondana a cigarettáról, elsősorban az egészsége érdekében akkor vehetne szappant és tudna tisztálkodni is (a piálási szokásait nem ismerem).

Munkaközösség

Valljuk be hogy mindenkinek vannak olyan munkái amit nem szívesen csinál, sőt örökre elfelejtené (hol vannak a robotok?). Ki szereti például kipucolni a vécékagylót vagy kifesteni az egész házat? Jól megfigyelhető ez a jelenség egy munkaközösségben is ahol a többség úgy próbálja átvészelni a napot, hogy minél kevesebbet dolgozzon a legjobb körülmények között. Ha kisebbségben is de vannak olyan kollégák akik úgy nyomják mintha hinnének a Sztahanovista mozgalomban. Ezért is várom nagy izgalommal a Híd nevű, magyar készítésű valóságshow-t, amiről ódákat zengenek és nagyon jónak ígérkezik (felejtsd el a Való világ típusú műsorokat).

Zavaró tevékenységek

Biztos nem vagyok egyedül azzal a jelenséggel amikor számomra valami fontosat vagy érdekeset csinálok de közbejön valami és ilyenkor bizony meg kell szakítani a tevékenységet. Példaként említeném a számítógép előtti ücsörgést és mondjuk megszomjazok, kimegyek a konyhába de nem találok poharat csak elmosva a mosogatógépbe tehát azért, hogy igyak ki kell rámoljam az egészet vagy amikor sietek haza mert már rég elkezdődött egy izgalmas sportverseny de mielőtt oda jutok, hogy ülök a tévé előtt még kezet és arcot kell mossak és át kell öltözzek utána pedig sokáig kell még nézzem a “kódolt csatorna” feliratot, míg elindul a műsor. Falun amikor drága jó anyám nem volt otthon a postás mindig akkor hozta a nyugdíját amikor pontosan készültem ebédelni. Persze most már vannak kifinomult megoldások, fel lehet venni a műsort csak épp nincs az embernek ideje visszanézni. De folytathatnám a történetet a munkahelyen is hisz ott is akad bőven olyan cselekmény amikor meg kell szakítanom a melót mert mondjuk megtelt a láda az öntési formákkal tehát ki kell üríteni és megfigyeltem, hogy a többi kolléga aki beugrik helyettem azoknak ez a legnehezebb, várják amíg addig tornyosul a cucc amíg ki nem borul az asztalra.

Édes semmittevés

Photo by LinkedIn Sales Navigator on Pexels.com

Egyszer említettem, olvasnivalónak a Bullshit jobs c. könyvet és azokat a videókat amikben bemutatják a programozó vagy szakács egy napját a munkahelyükön. Általában mindenki keményen dolgozik és nincs megfizetve, főleg a versenyszférában. A legjobb munkahelyek az állam adja mert ott könnyebben lehet szórni a közpénzt és amikor ilyen hírt olvasok a sajtóban akkor kinyílik a bicska a zsebemben. Történt, hogy Szatmár megye Tanacsában az egyik helyi képviselő a tavaly alkalmazott egy tanácsadót aki most azért mondott fel, lelkiismereti okok miatt mert elmondása szerint azóta nem csinált semmit. Még az is kiderült, hogy ezért jól meg is fizették és a tanács egyes irodáiban édes semmittevés folyik. Ezek után nagyon szeretném tudni, hogy az én befizetett adómból milyen lehet a napja, mondjuk a megyei prefektusnak (Magyarországon a megfelelője a főispán) stb. Emberünkben azt kell értékelni, hogy mindezt elmondta a nyilvánosságnak és felmondott. El sem tudom képzelni, hogy hány ilyen semmittevő embert fizetünk akiknek csak az a munkájuk, hogy lógnak az interneten és megbeszélik az esti meccset a kollégával…

Surmók fejvadász

Photo by Alex Green on Pexels.com

Akkora a munkaerőhiány, már jó pár éve, hogy mindjárt a végső megoldást kell alkalmazzák a humán erőforrás osztályon, de erről majd később. Egyelőre találtak egy olyan vállalkozót aki egy munkaerő közvetítő fedőcéget hozott létre ahová olyan “nyomorult” emberek is jelentkezhetnek akiknek az erkölcsi bizonyítványuk nem tiszta vagy tartozásuk van a bankban ezért készpénzben kapják a fizetésüket (különben a tartozást a bank egyből lekapcsolná). A követelményeken is enyhítettek, most már az iskolázatlanság is jó, elég ha van két erős lábad és egy buta fejed. Azt nem értem, hogy miért nem bízták az egészet egy jól bejáratott, szakosodott cégre és hogyan találtak rá erre a surmók fejvadászra, talán mert olcsóbb. Egyelőre elmarad az ipari robotok forradalom és hiába jönnek most már az emberek dolgozni Magyarországról is (habár ezt csak az RTL híradóban láttam) a végső megoldás az ázsiai munkaerő behozatala lesz és a végén csak a vezetőség marad a munkások mind odavalósiak lesznek. Más cégeknél ez már elkezdődött hisz amint már írtam sokszor áramlik a tőke nyugatról keletre az emberek pedig fordítva vándorolnak. Ezért a következő évtizedekben megvalósul a nacionalista pártok rémálma, fogy az őslakós tehát fajkeveredés és elmuzulmánosodás várható.

A sikeres, nagyváradi vállalkozó

Vannak sikeres, helyi vállalkozók szép számmal, Nagyváradon is. Ha véletlenül szembejön ez a nagyszerű hír akkor mind kívülálló, laikus kissé irigykedve nézed, hogy a helyi vállalkozó, kemény munkával felépített egy cégbirodalmat és sok embernek ad kenyeret. Azt is láthatjuk, hogy bizony munkaerő problémái vannak ezért kénytelen Ázsiából hozni embereket. Miért van ez? Nos azért mert kevés fizetést ad ezért a helyiek inkább külföldre vagy máshová mennek a betevő falatért dolgozni (keresik az Eldorádó céget). Tehát első látásra minden szép és jó de az éremnek két oldala van, az egyik fényes a másik meg kopott. Úgy tudom, hogy már 2,7 millió román vándorolt el és a népesség tovább csökken. Itt már akkora a jólét, hogy nincs aki elvégezze a piszkos munkát ezért kezd körvonalazódni Orbán Viktor rémálma, egyre több az ázsiai! Annyit tisztázzunk, hogy nekem semmi bajom nincs velük és nem vagyok rasszista, apropó dolgoztam, régebb kerek egy hétig az úrnak és úgy felbosszantott, hogy elmenekültem…

Sztahanovisták

Vannak olyan kollégák akik amikor odakerülnek a céghez relatíve rövid időn belül rájönnek, hogy csak úgy tudnak előbbre jutni ha simulékonyakká válnak és soha nem mondanak nemet, semmire. Kevesen vannak, lehet nem is tetszik nekik a rendszer de tudják, hogy csakis egyetlen mód van arra, hogy magasabbra jussanak a ranglétrán éspedig az, hogy a főnökök minden óhaját teljesítik. Nem érdeklik az sem, hogy kevés a fizetés ezért az egyetlen módja, hogy több pénzt keressenek az hogy sportot űznek a túlórákkal ami egyébként illegális (havonta a megengedett 32 óra de ők büszkén dicsekszenek, hogy a dupláját dolgozták). Vannak olyanok is akik annyira közel kerültek a tűzhöz, hogy rávették a kisebb főnököt úgy alakítsa a munkát, hogy szombatonként mindig tudjanak bejönni (őket hívom a Karamazov testvéreknek). Ezért kellene újra bevezetni a Sztahanovista mozgalmat és minden hónap elején átadni a díjat, ünnepélyes keretek között, a józan gondolkodású kollégák, pfujolása közepette.

Chaise Longue

Vannak olyan kollégáim a munkahelyen akik úgy alakítják a napjukat, hogy minék kevesebbet kelljen felállniuk a székről (értsd, lazsálnak, lopják a napot) sőt amikor cigizni mennek akkor is viszik magukkal az ülőpárnát. Nem azt mondom, hogy nem dolgoznak de sokszor csak irigykedek rájuk mert én sokszor nem tudok leülni egy kicsit pihenni mert a munkám nem engedi, sőt sokszor a székemet sem találom. Az is igaz, hogy senki sem szeret ilyen helyen melózni de az eszem megáll amikor látom, hogy lehetetlen időpontokban nassolnak vagy csak simán a telefonjukon lógnak. Sokan még szombaton is bejönnek mondván, hogy valahogy csal eltelik, valójában pedig lopják a napot és duplán fizetik. A főnökök érdekes módon ezt nem látják de azt sem, hogy sokszor a hátamon csurog a víz úgy kell kapkodjak a bal oldalamon pedig a kedves kolléganő palacsintázik. De nem kell aggódni hisz a világ első számú, elektromos motorokat gyártó vállalatánál dolgozok, éljen a termelékenység és az hatékonyság! Tehát szóljon a fenti dal, amit nekik dedikálok szeretettel!

Állásbörze

Job Fair

Az állásbörzét a helyi média már egy hónappal a megrendezése előtt nyomatja és minden nap jut egy cég amit részletesen bemutatnak. Soha nem voltam még ilyen rendezvényen de nagyon szeretném egyszer megtrollkodni, hisz észrevettem, hogy mindig ugyanazok a résztvevők vannak jelen. E jelenség mögött az áll, hogy nem találnak melósokat mert tudjuk, hogy munkaerő krízis van és már csak idő kérdése, hogy ha nem szeretnék végleg bezárni a boltot akkor kénytelenek lesznek idehozni az olcsóbb, ázsiai munkaerőt (a köztisztasági vállalat már lépett). Szerintem az egész úgy zajlik, hogy a standoknál a szépen felöltözött nénik és bácsik, készségesen fogadják az érdeklődőket de nem árulják el a legfontosabbat a fizetés nagyságát tehát egy átverés az egész mert ha már megegyeztél és eljutsz az interjúig akkor sem derül ki semmi, azt ígérik, hogy három hónap után fizetésemelés jön, ha megfelelsz nekik. Persze az idő letelte után, hallgatnak mint szaratog a fűben és amikor kezded rázni az öklöd csak utána emelik meg egy kicsit a béred, pedig az infláció már elszaladt és nyakunkon az energiaválság. Bíz Isten elmennék és rányomtatnám egy trikóra amit viselnék, hogy “Kész átverés az egész, jobb ha mással töltöd az időd!”.

Post Navigation