Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Mircea Dinescu

Nem érdekel a politika de, azért napirenden vagyok azzal, ami nap, mint nap történik. Elsősorban az Internetről informálódok, a tévében csak magyar híradót nézek. Arra viszont már nagyon régen rájöttem, hogy Romániában csak egyetlen egy olyan személy van, aki abszolúte realistán és józanul látja a dolgokat és ráadásul nem is politikus! Mircea Dinescunak hívják, és nagyon rajongok érte. Elhatároztam, hogy megveszem a legújabb könyvét is, hisz megjelent már magyar nyelven is. Nagyon jó a humora és egészen sajátos a stílusa. Olvastam már részleteket, hadd idézzek egy keveset (via Hargita Népe):

Sokunkban él még az előítélet, hogy az értelmiségiek még egy kaviccsal megpakolt targoncát sem tudnak rendesen elvezetni, nemhogy egy országot, és hogy Vaclav Havel csak egy szerencsés kimenetelű baleset volt a történelem egyik kanyarjában, azért lett a cseh rendszerváltozás után elnök, anélkül, hogy előtte pártaktivista, titkosszolgálati egyenruhás, vízügyi mérnök, feketéző vagy tengerész lett volna.
Lám-lám, akármilyen dalos-mandolinozók is, az olaszoknak már hét éve olyan elnökük van, aki az Universita di Pisa, Lettere e Filosofia szakának végzettje, nem pedig olyan matróz, aki borbélyüzletek sanzonjaiból és a jamaicai rumból doktorált, pedig országát nem egyetlen „orosz tó”, hanem igazi tengerek határolják.
Mivelhogy Ciampi úr fiatal korában olyan tengeri utat tett meg, amely során Dante Poklát, Purgatóriumát és Mennyországát szelte keresztül, és ezek szakértője lett, ezt követően Olaszország Banca d’Italia Guvernatoréja volt tizenkét évig, ragyogó bizonyítékát adván annak, hogy az irodalom és a pénzügy nem összeférhetetlenek, ezért öregségére igen becsületes egyezkedést bonyolított le az olasz jobboldal és baloldal között, minek következtében abszolút többséggel választották meg már két ciklusban Presidente della Republicának.
Amikor tavaly január elsején éppen kilépett a nápolyi Teatro San Carlo épületéből, Carlo Azeglio Ciampi urat olyan lelkes tömeg fogadta, hogy kénytelen volt egy szónoklatot rögtönözni, amelyet aztán percekig éljeneztek, olyan varázslatosra sikeredett. Ez is azt bizonyítja, hogy nem kötelező egy elnöknek bukfencet vetni, hajnalig fröccsözni, vagy a világ szeme előtt a titkárnőket fogdosni ahhoz, hogy sikere legyen a népénél
”.

Single Post Navigation

One thought on “Mircea Dinescu

  1. Visszajelzés: Nem vagyok büszke… « Palackba zárt üzenetek…

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: