Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Ki hogyan dolgozik?

Egy munkaközösségben nagyon kevés sőt talán egyáltalán nem létezik olyan ember aki szívvel lélekkel dolgozna. A többség kényszerből van ott azért hogy élni tudjon és ezt a munkáltató ki is használja, maximálisan. Mindez azt eredményezi, hogy a furfangosak át szeretnék hárítani a saját munkájukat vagy csak egy részét egy szerencsétlenre. Előbb utóbb ebből konfliktus fog kerekedni és lehet, hogy a lelkiismeretesen dolgozó melós jön ki ebből vesztesen, hiába próbálja bizonyítani az igazát. Általában ez nagy veszekedéssel kulminál majd eljut a főnök fülébe is aki nem ismerve az igazságot, részlehajlóan fogja kihirdetni a győztest. A vesztes ekkor lebegteti meg a legjobb fegyverét, hogy felmond és elmegy máshová hisz mindenhol munkaerő hiány van, lehet válogatni. Létezik bőven olyan simulékony kolléga is aki mindent bevállal az előléptetése érdekében és nem érdekli, hogy egyáltalán nem tetszik a főnöke (seggnyalók, másképp). Nos így zajlik az élet egy multinacionális cégben de mindenhol megfigyelhető a jelenség.

Optimista jövőkép?

Photo by Tara Winstead on Pexels.com

Élvezettel olvastam Bill Gates – Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát? c. könyvét és a legtöbb problémára még ő sem tudja a választ, azokat még fel kell találni de talán besegít a mesterséges intelligencia is. Nekem is lenne egy pár ötletem amik ugyan lemondással járnak de cserébe, talán megmenthetjük az emberiség pusztulását. Fontos megemlíteni, hogy a felsorolt technikát zöme már ma is léteznek!

Az első a zöldség-gyümölcs termesztése, nagy csarnokokban high-tech vertikális farmokon már most is megoldható, nincsenek kórokozók tehát vegyszerek sem kellenek a felszabadult földeket pedig be lehetne ültetni fákkal, visszaadni a természetnek.

Egészségesebb és jobb rátérni a veganizmusra de akinek nem megy az olyan húst ehet amit bioreaktorokban termesztenek. Nem kell állatokat leölni és antibiotikum mentes az állatvédők nagy örömére.

A közlekedést kétféle módon látom, rövidtávra és hosszútávra. A rossz hír, hogy el fognak tűnni az utakról a sofőrök, hisz a balesetek többségéért az ember a felelős és többé autót sem vehetünk szóval önállóan navigáló járműveket használhatunk, például taxiként amelyek kommunikálnak is egymással vagy autómegosztót. Aki pedig hosszú távban gondolkodik azoknak marad a csővasút (ilyet tervez Spanyolország) miközben a román vasút döglődik.

A legfontosabb az emberiség számára az energiaszükségletének a környezetbarát fedezése amit egyelőre csak a fúziós energia valósíthat meg ami sajnos még várat magára. Rendszeresen lehet hallani a hírekben, hogy áttörést értek el a kísérletezésekben de várni kell legalább 2050-ig amíg megépül az első kereskedelmi reaktor.

Mindenki tudja, hogy valamit tenni kell mert különben az emberiség a vesztébe rohan de sok szakember azt állítja, hogy már késő és itt a vég. Nekik ajánlom ezt a rendkívüli érdekes beszegetést.

Savanykás PH

Egy jómunkásember életében sokszor vannak olyan megalázó pillanatok amikor már csak az érvágás jöhetne szóba. Ebben volt részem nekem is amikor új kolléga érkezett egy külső munkaközvetítő cégtől. Első ránézésre egy bohém festőművészre emlékeztetett (aki csak női aktokat fest) de valójában egy olyan ember aki vagy törvényt szegett vagy tartozása van a banknál (erről a jelenségről itt írtam). Természetesen tíz perc alatt betanították és utána a saját elképzelése szerint dolgozott. Először a másik műszakban a váltótársam volt, mindig kerültem a jelenlétét de egy szép napon azt vettem észre, hogy akkor jön amikor én, tehát mellettem is fog dolgozni. Az egyik kolléga (Sztahanovista Szandukán) már jelezte, hogy busmannak nevezte el mert a szaga rendkívüli. Erre én is hamar rájöttem amikor odajött hozzám segíteni. Szinte faltam az illatát és az uzsonnaszünet után úgy éreztem, hogy hánynom kell. De azért belegondoltam, hogy ha palackozni tudnám azt az illatot akkor olyan sikerem lenne, hogy nyugodtan felmondhatnék. A különleges parfüm címkéjén pedig ez állna:

A Hammer egy egyedülálló illat, amely a siker és a magabiztosság művészetét ünnepli. A parfüm felső jegyei a külvárosi kocsmák hangulatát idézik, amelyeket a cigarettafüst, a tömény piaszag és a mosdatlanság egyedi kombinációja egy tartós, luxus illatot kölcsönöz a parfümnek, amely tökéletes választás jómunkásembereknek, a melóba vagy bármilyen más alkalomra, ahol szeretné megmutatni a sikeres és magabiztos oldalát.

Természetesen nem szeretnék gúnyolódni más ember nyomorúságán, de főhősünk ha lemondana a cigarettáról, elsősorban az egészsége érdekében akkor vehetne szappant és tudna tisztálkodni is (a piálási szokásait nem ismerem).

Bezzeg Romániában

Az utóbbi 5-6 évben sorra jelentek meg olyan statisztikai hírek amiben azt állították, hogy Románia elég gyorsan kezdett felzárkózni a Nyugathoz és hát bizonyos területeken lehagyta Magyarországot. Sokan ezért kezdtek el a közösségi médiában hőbörögni, főleg a kitelepült magyarok. Az itt élők viszont azt mondják, hogy hát ők semmit sem éreznek, hogy bármi is jobb lenne. Pedig ez barokkos túlzás hisz amióta elköltöztem a szülőfalumból azóta leaszfaltoztak sok utcát, a megyén áthaladó főutat is rendesen megcsinálták és ami a legfontosabb, van vezetékes víz (emlékszem, hogy mennyit szarakodtunk a hidroforral, volt amikor hetekig a szomszédtól hoztuk az ivóvizet). Nagyváradon pedig fel sem tudnám sorolni, hogy milyen pozitív változások történtek az elmúlt 15 évben (a legfontosabb a helyi hőerőmű gázra való átállása). Sokan pedig nincsenek megelégedve a régi polgármester ténykedéseivel mert azt mondják, hogy mindent lebetonozott. Én sem értek vele egyet sok mindenben de tény, hogy minden román minket irigyel és nagyon sokan ideköltöztek az ország minden pontjából (a legtöbben Moldvából, ezért látszik olyan zsúfoltnak a város). Persze minden országban vannak olyan régiók amelyek nagyon le vannak maradva, minden szinten de hát ilyen az élet, errefelé.

Az orosz – ukrán háború ára

Photo by Peter Steiner on Pexels.com

Sok magyar embert vezetett már meg az orosz propaganda (de van bőven román is) akik elhiszik, hogy ha a Nyugat nem támogatná Ukrajnát akkor nem is lenne háború, infláció, magas üzemanyag és földgázár minden úgy zajlana mint régen. Én pedig úgy vélem, hogy ha Ukrajnát magára hagyták volna akkor most valahol, Románia északkeleti határa mellett, mint katona egy lövészárokban várnám az oroszok támadását. Ugyanis a fél Ukrajna már az agresszor kezén lenne és már Moldova lerohanására készülnének, a románok pedig minden épkézláb férfit mozgósítanának, előnyt élveznének a kisebbségiek. Ebben az esetben megpróbálnék átszökni Magyarországra és politikai menedéket kérni, majd még tovább vándorolni. Most pedig megkérdem mi a jobb hősi halált halni a román földért vagy inflációban, bizonytalanságban, magas rezsi mellett csak vízen és kenyéren élve támogatni az Ukrán népet?

A király és a szőlő

Photo by Serena Koi on Pexels.com

Réges-régen élt egyszer egy király, aki híres volt a finom szőlőültetvényeiről. Minden évben rendezett egy hatalmas ünnepséget a palotájában, ahol bemutatta legújabb borait, és elköszönt a régiektől.

Így tartott ez sokáig míg egy szép napon észrevette, hogy reggelente nagyon szúr a torka, fáj a mája és rögtön odarendelte az udvari orvost aki miután megvizsgálta azt javasolta neki, hogy ha sokáig szeretne élni akkor felejtse el a bort és inkább csak a szőlőt egye magában, hisz gyomorégése van.

A király nagyon feldühödött és elzavarta az orvost hisz nem tudott csak úgy lemondani az értékes nedűről. Folytatta tovább a borivást míg egy este annyira rosszul lett, hogy kiadta a parancsot, keressenek valakit aki kigyógyítja a nyavalyájából.

Jelentkezett is egy furfangos fiú aki egy szép prezentációban bemutatta, hogy bizony semmilyen alkohol nem egészséges és azt javasolja inkább egyen málnát, faepret, földimogyorót vagy szőlőt (feldolgozatlanul).

Nagy nehezen elfogadta a fiú tanácsát de kijelentette, hogy ha egy hónap múlva nem jön helyre akkor a bitófára küldi. És láss csodát a király meggyógyult a fiút pedig felfogadta, egészségügyi tanácsadónak. Boldogan éldegéltek nagyon sokáig amíg meg nem haltak.

10 jel amiből rájössz, hogy az orosz propaganda áldozata vagy

Photo by Pixabay on Pexels.com
  • A tévén a hírfogyasztásod csakis az M1-re korlátozódik
  • A legjobb barátaid ugyanúgy gondolkodnak mint te, semmiben nem kérdőjelezik meg a mondandódat
  • Elfelejted, hogy mit “köszönhettél” az oroszoknak a múltban (1944 rémtettei, majd 40 év kommunizmus)
  • Putyin a háború óta egy hős lett a szemedben az ukránok meg fasiszták
  • Minek neked a nyugati demokrácia sokkal jobb a keleti autokrácia
  • Az orosz-ukrán háborút valójában az ukránok provokálták ki (mert egy nukleáris nagyhatalom bármilyen rémtetteket elkövethet a szomszédja ellen)
  • A következő nyáron Oroszországba mennél nyaralni nem a haldokló Nyugatra
  • Az orosz rap jobban szól mint az eredeti
  • A légzsák és ABS nélküli Lada az igazi, mint régen
  • Eljátszol a gondolattal, hogy kiköltözöl oda, esetleg beállsz a Wagner csoportba harcolni

Munkaközösség

Valljuk be hogy mindenkinek vannak olyan munkái amit nem szívesen csinál, sőt örökre elfelejtené (hol vannak a robotok?). Ki szereti például kipucolni a vécékagylót vagy kifesteni az egész házat? Jól megfigyelhető ez a jelenség egy munkaközösségben is ahol a többség úgy próbálja átvészelni a napot, hogy minél kevesebbet dolgozzon a legjobb körülmények között. Ha kisebbségben is de vannak olyan kollégák akik úgy nyomják mintha hinnének a Sztahanovista mozgalomban. Ezért is várom nagy izgalommal a Híd nevű, magyar készítésű valóságshow-t, amiről ódákat zengenek és nagyon jónak ígérkezik (felejtsd el a Való világ típusú műsorokat).

Kézmosás

Most már mindenkinek tudnia kellene, hogy milyen fontos az alapos kézmosás főleg egy koronavírus járvány után. Otthon mindenki úgy mos kezet ahogy szeretne de nyilvános helyen mások egészségét kockáztatja. Öt évvel ezelőtt már bebizonyították, hogy mivel ez emberek nem mosnak alaposan kezet a kézszárítók szórják a veszélyes baktérionokat. Ezzel foglalkoztak a népszerű Mythbuster c. műsorban is amit én most találtam meg. Ajánlom azoknak a kollégáimnak akik nagyon hanyagul állnak hozzá az egészhez.

1001 dal amit hallanod kell mielőtt meghalsz

Megakadt a szemem a fenti listán és most csak ajánlani tudom mindenkinek habár tudom, hogy egyhamar én sem fogom végighallgatni, egyhuzamban. Zene nélkül nincsen élet tehát ez egy fontos összeállítás. Említettem már, hogy sok hasonló lista van de senkinek nem jutott az eszébe a “1001 munkaeszköz amit soha ne vegyél a kezedbe mielőtt meghalsz”. Talán egyszer egy külön bejegyzésben foglalkozok vele. Mindenkinek jó zenehallhatást kívánok!

Post Navigation