Palackba zárt üzenetek…

Egy székely (jómunkásember) feljegyzései az utókornak?

Archive for the tag “munkahely”

01 dec 2025

Zűrzavar

Mostanra már kiderült, hogy mekkora a zűrzavar a melóban, ugyanis a tíz évig gyártott termékeket lecserélték sokkal bonyolultabbakra. Szerintem, hogy túl nagy fába vágták a fejszét a mélyen tisztelt menedzserek. Annyi a munka, hogy lassan be kellene vezessék az éjszakai műszakot is mert kevés az ember. Tetőzi az egész káoszt, hogy közvetve az Amazonnak dolgozunk azért, hogy az automatizálás és az AI miatt még több ezer dolgozót rúghassanak ki csak azért, hogy Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere lehessen. Persze én szerencsésnek mondhatom magam mert nem szűnik meg az állásom de milyen áron? Semmibe veszik a munkavédelmi előírásokat és szinte alamizsnáért dolgozunk, közben egy munkafelügyelőt vettek fel akinek csak az a dolga, hogy diktálja az iramot mint annak idején a gályarabok. És mindez akkor tetőzik amikor jön Karácsony ami a keresztények legnagyobb ünnepe…

Posted in filózások and tagged , | Hozzászólás
17 nov 2025

Eltűnő termékek

Egy adott élethelyzeteben mindenki kialakítja a magának megfelelő, túlélési praktikákat. Én sem vagyok kivétel és 10 év után kialakítottam egy rutint a táplálékbevitelhez a munkahelyemen. Nem szeretek a helyszínen vásárolni csak akkor ha vészhelyzet van ezért két nagy áruházban szoktam járni, attól függően hogy délelőtti vagy délutáni műszak következik (mert este többet eszek hisz a szakember azt tanácsolja, hogy lefekvés előtt 2-3 órával már ne egyél semmit, ezért amikor későn hazaérek, biciklivel csak a D vitamin marad). A minap meglepődve tapasztaltam, hogy a kedvenc kávém eltűnt a polcokról de nem csak egy üzletből hanem az összesből. Igaz, hogy online még találtam de azért élelmiszert nem szeretek így beszerezni. Elhiszem, hogy a konkurencia lenyomta de nekem nagyon tetszett (Jacobs Tassimo) és ha végleg eltűnik akkor kidobhatom a kávékészítő masinámat is. Persze már sok hasonló termék tűnt el és csak a Coca-Cola örök de engem nagyon rosszul érint az egész mert felforgatta az életem!

Posted in filózások and tagged , | Hozzászólás
20 okt 2025

10 éves évforduló

Eljött számomra a szomorú idő amikor is a munkahelyemen megünnepeltük a cég 10 éves születésnapját és sajnos csak azzal tudok büszkélkedni, hogy én voltam az elsők egyike. Azért nem tetszik mert négy éve úgy érzem, hogy csak lefele tartunk és egyre csak rosszabb. Egy díszgyűlést csináltak, amin nem akartam részt venni elsőre (de a gyártásvezető menedzser rábeszélt) és ott meglepődve hallottam, hogy a fejesek egészen másképp látják a helyzetet mint én. Mindegyik felszólaló csak méltatta az elmúlt időszakot és azt szajkózták, hogy pénzügyileg nagyon jól állunk és újabbnál újabb terveket fognak megvalósítani (a mi hátunkon). Én pedig naponta küzdök, mint jómunkásember a túléléssel, a fogyóanyagokat tízszer kell kérni míg megkapom, lenyúlják a székemet és a munkafázis lesüllyedt a balkáni szintre hogy a fizetésről ne is beszéljek. Pedig az egész egy nagy multinacionális, francia-román-japán cégcsoport!

Posted in filózások and tagged , | Hozzászólás
18 aug 2025

Csendes felmondás

Egy újabb, munkahelyi jelenségre figyeltem fel aminek a neve a csendes elidegenedés vagy csendes felmondás (quiet quitting1). Régen ezt munkaundornak nevezték az öregek és majdnem ugyanaz mint a kiégés. Mai világunkban minden megváltozott és aki ezt nem veszi tudomásul az furcsán nézi ezt a trendet is. Már fölösleges a szakmaiskola hisz a gyártósorokra nem kell más csak egy buta fej meg két erős láb (régen apám vallotta ezt a focistákról) a fiataloknak már nem tetszik ez sőt munkaerőkrízis van amit úgy próbálnak orvosolni, hogy Ázsiából hoznak vendégmunkásokat (akiket a szélsőjobboldal migránsoknak nevez). Az ipari robotok lázadása még várat magára (dacára a sok riogatással meg a mesterséges intelligencia térhódításával).

  1. A csendes elidegenedés vagy csendes felmondás (quiet quitting) egy olyan jelenség, amely során a munkavállalók minimalizálják az erőfeszítéseiket és csak a legszükségesebb feladatokat hajtják végre a munkahelyükön. Ez nem jelenti azt, hogy felmondanak vagy elhagyják a munkahelyüket, inkább azt, hogy elveszítik a motivációjukat, és a munkájuk iránti elköteleződésük csökken. A csendes elidegenedés lehet a munkahelyi stressz, a kiégés vagy a munka és magánélet közötti egyensúlyhiány következménye. Az ilyen helyzetek gyakran a dolgozók pszichológiai és fizikai jólétére is hatással vannak, és hosszú távon a munkahelyi teljesítményre is negatívan befolyásolhatják. ↩︎
Posted in filózások and tagged , , , | Hozzászólás
23 jún 2025

A francia technológia találkozik a román realitással

Amikor megnyílt a nagyváradi ipari park mindenki ámulva nézte a betelepülő, multinacionális cégeket ahogy suhant a magyar határ felé. Később pedig úgy adódott, hogy elkezdtem dolgozni az egyikben majd öt év után a jelenlegiben. Az elején egészen jó volt, minden részletre figyeltek és amíg még be nem indult a termelés olyan pitiáner dolgokon vitatkoztunk, hogy a tároló ládákban elválasztó rekeszeket kellene kialakítani, hogy majd jobban menjen a munka. Most pedig ott tartunk, hogy lerobbant a porszívó (amit intenzíven használok) és az illetékes azt mondta, hogy mivel egyedül van és sok a dolga nincsen ideje elvinni a szervizbe, tehát szívhatom a port még sokáig. Ilyenkor kell a balkáni módszerekhez fordulni és lekenyerezni az embert, hogy gyorsítsa fel a folyamatot, amit utálok. Emlékszem tisztán, hogy mindannyian aláirtunk egy dokumentumot amiben fel volt sorolva, hogy nekünk kötelességünk azt csinálni amit a feletteseink mondanak ők pedig biztosítják számunkra minden munkaeszközt és védőfelszerelést. Hát megette a fene az ilyen munkahelyet, lehet az francia vagy japán hisz ahogy telik az idő felváltja a román valóság…

Posted in filózások and tagged , | Hozzászólás
11 nov 2024

A takarító balladája

Errefelé még a takarító személyzetet sem becsülik meg és mindenki megveti őket mint a városi a falusi parasztot. A takarításnak nincs nagyon látszata, főleg az ipari környezetben hiába állnak rendelkezésre különféle technikai eszközök mint például a felmosó gép stb. Szerintem a fizetés is alacsony mert állandóan új emberek bukkannak fel, kisebb rövidebb ideig. De ennek hamarosan vége hisz itt van a takarító robot (hisz már régóta használunk otthon robotporszívót) és ez megold minden fent leírt problémát, persze biztos sok pénzbe kerül de megéri hisz csak akkor áll le ha lemerül… Fontos azonban megjegyezni, hogy minden munkaértékes és a takarítók hozzájárulása elengedhetetlen a tiszta és biztonságos környezet fenntartásához.

Posted in filózások and tagged , | Hozzászólás
04 nov 2024

Elbalkanizálódó hely

Vannak pillanatok amikor az ember rájön, hogy nem jó helyet választott a megélhetéséhez. Pedig az egész nem így kezdődött, akkor még hittem abban, hogy jó lesz de nagyot fordult a kocka. Pontosabban amikor megjelent a termelési menedzser, hamar elűzte a főnökünket (bizony az sem volt egy jó ember) és pár év alatt egészen elbalkanizálódott minden. Ezt a tényt már a nagykutyák is eltűrték és minden degradálódott. Nyugdíjba vonult a vonalfőnök és az új kinevezése teljesen váratlanul ért. Ma már nehezemre esik rávenni magam, hogy munkába menjek és rájöttem, hogy egészen kiégtem. Szerencsére a szomszédban már épül egy új cég ahol újra próbálkozhatok de illúzióim nincsenek. De hát ilyen az élet, egyszer fent és egyszer lent…

Posted in filózások and tagged , | Hozzászólás
21 okt 2024

Migráns vs. idehozott ázsiai munkaerő

Erről a témáról napokig lehetne beszélni tény az hogy most már szinte mindenhol találkozhatunk, ázsiai vendégmunkásokkal. A többség azt mondja, hogy nincsen semmi baja velük hisz ha nem lennének akkor belefulladnánk a szemetünkbe és lakóparkokat sem tudnánk építeni (de a hétvégén már az ételfutár sem helyi ember). A félelem abból ered hogy mivel csökken Románia lakossága egy idő után ők lesznek többségben és akkor nekünk annyi. Ezt sajnos nem lehet elkerülni és nincsen más megoldás (lenne hisz nyakunkon az automatizálás és a mesterséges intelligencia de én még boldogan dolgozhatok a nyugdíjig). Van aki összekeveri őket a migránsokkal és attól fél, hogy majd megjelennek az ő munkahelyén is és azért fogják kirúgni mert nem túlórázik sokat.

Posted in filózások and tagged , , | Hozzászólás
07 okt 2024

Óda a főnökömhöz

Ezúttal is szeretnék, Önnek köszönetet mondani azért a sok fáradságos munkáért aminek hála, elmondhatom, hogy van munkahelyem és nap mint nap csak azért dolgozhatok, hogy valóra váltsam az ön álmait. Örvendek, hogy azt a munkát amit a néger, arab francia sem csinál már meg szívesen, kiszervezte nekünk, Kelet Európába és elmondhatjuk, hogy e válságos és bizonytalan világban sem kell meghúzza a nadrágszíját, a többi menedzserrel együtt, mert mi fenntartjuk azt az életszínvonalat amit megszokott. Nem kell lemondania a provence-i nyaralójáról nyugodtan hajthatja a Lamborghiniját a Francia Riviérán és esténként szürcsölheti a megérdemelt Hennessy konyakját. Azzal sem kell törődnie, hogy a sok melótól már fáj a karom és a lábam de ha netán kidőlök jön egy másik balek (habár a munkaerőhiány miatt egyre nehezebben találni). Tehát éljen a román-francia-japán gazdasági együttműködés!

Posted in filózások and tagged , , | Hozzászólás
16 Sze 2024
1 Comment

A munkafelügyelő

A munkafelügyelő (vagy másképp, vonalfőnök) a jómunkásember szemszögéből egy fölösleges szakma, hisz amikor hiányzik, napokig akkor is megy minden a maga rendjén. Feladata az hogy zökkenőmentes legyen a termelés tehát állandóan szemmel kell tartsa az embereit, gyorsan kell reagáljon ha lazsálást észlel de mivel majdnem mindenki korrumpálható ezért elnézi ha a kedvenc melósa macskás videókat néz a telefonján de letolja azt akik megállnak beszélgetni egy pár percre egymással. Sokszor megfeledkezik az igáslóként robotoló emberéről és ha látja, hogy botladozik a teher alatt és kiakad akkor készségesen megemlíti, azt amit minden főnök az arcodba vág éspedig hogy ha nem tetszik valami, akkor nyugodtan leléphetsz (persze a felmondási időn után). Mivel ő is egyszerű munkásként kezdte végig kísérheted az átalakulását az évek során hogyan alakult át talpnyalóvá. Én semmi pénzért nem bújnék a bőrébe hisz nem nagyon áll ki az embereiért a gyűléseken, tehát teljesen azonosult a rendszerrel.

Posted in filózások and tagged , ,

Post Navigation

← Older Entries