Miért nem állok ki az autómmal a garázsból?
Manapság, kis túlzással állítva, már mindeknek van autója és ez főleg egy nagyvárosban, látszik a tömbházak mellett, vagy a járdák szélein. Mondhatni azt is, hogy már telitett egy ilyen város. Szinte nem is lehet közlekedni gyalogosan, már a járdákon sem és főleg akkor, ha kézen fogva akarsz sétálni a kedveseddel, ugyanis parkoló hely hiányában a legtöbb autó a járdák szélén áll. Van olyan is, amit már szemmel láthatóan legalább két éve be sem indítottak, gyökeret vert. A statisztikák szerint Románia azért le van maradva, ha a 100 főre eső autók számát nézzük. Örvendetes az egészben az, hogy egyre többen vásárolnak, új autókat de azért még sok víz le kell, folyjon a Körösön, hogy végleg eltűnjenek az öreg Daciák.
Sok ember egyáltalán nem is tudna létezni, autó nélkül, a lételeme lett. Hogy miért nem állok ki a garázsból az autómmal?
Egyszerűen, azért mert nincsen autóm, nincsen rá pénzem sem de, ha jól belegondolok, akkor nem is hiányzik. Romániában ki lehet jelenteni, hogy nincsenek sztrádák, rosszak az utak, valahol azt olvastam, hogy az a nép, aki szereti az autókat, annak nagyon sok és jó autósztrádája van. Nem szabad elfeledni a környezetszennyezést sem, de ha jól elgondolkodunk, akkor a mai autós helyzetet úgy lehetne elképzelni mint ha teljes gázzal száguldoznánk egy szákutcában. A kőolaj egyszer kiapad, globális felmelegedés van, és egyelőre nem úgy néz ki, hogy széles körben elterjedhetnének az alternatív energiával hajtott járművek. Amikor pedig beülünk a volán mellé, lehetünk akár potenciális áldozatok, vagy bűnözők is.
Tehát kivárom azt a pillanatot, amikor meg fogom tudni engedni magamnak, hogy energiacellás autót vásároljak, és végleg felejtsem el a benzin illatát.
Jobban őrülök annak, ha egy jó kerékpárral tudnék száguldozni az erdőben, ahol friss levegő van, csiripelnek a madarak, nincsenek hülye sofőrök és süt a nap. Még azt sem bánnám, ha a kutyák kergetnének…
Palackba zárt üzenetek... 