Available online
Mit csinál az ember ha nem tud igénybe venni egy szolgáltatást, mert nincsen rá ideje (azért mert mire szabadul a melóból az üzlet már bezárt)? Elgondolkozik, hogy jobb helyeken (tőlünk nyugatabbra, vagy északabbra) ugyanezt a szolgáltatást, kényelmesen, online két kattintással is elérheti és furcsállja, hogy habár szép digitális világban élünk “Aki angolul beszél az sokkal többet ér”. Az állami sóder hivatalokban is számítógéppel dolgoznak de mégis sorba kell állni, a tömegközlekedés azért veszteséges mert drága az elektronikus jegy bevezetése és még mindig nem lehet online vasútjegyet venni (lottószelvényt sem), sőt aki bankkártyával rendelkezik ódzkodik használni az interneten. Meg vannak olyanok akik egyenesen olyan eljövendő világot látnak ahol a Nagy testvér mindig figyelni fog (lásd az új útlevelek bevezetésekor az ortodox egyház tüntetését). Én utálok holmi papírfecnikkel szaladgálni és a pénzt számolni de azért még nem szeretném ha egy chipet ültetnének a bőröm alá (de szándékozok egy QR kódot nyomtatni a pólómra, tulajdonképpen erről szól ez a történet) Észtországban viszont már lehet szavazni is, természetesen a világhálón.
Palackba zárt üzenetek... 